11957. lajstromszámú szabadalom • Újítás üvegből való üreges testeken, világosság átbocsátó falak számára

Megjelent 1898. évi július hó 28-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 11957. szám. XVII/e. OSZTÁLY. Újítás üvegből való üreges testeken világosság átbocsátó falak számára. GLASH ÜTTENWERKE ADLERHÜTTEN ACTIEN-GESELLSCHAFT CZÉG PENZIGBEN (POROSZ-SZILÉZIA). A szabadalom bejelentésének napja 1898 január hó 26-ika. Világosság - átbocsátó falakhoz általában üvegből való üreges testeket alkalmaznak, melyeket mint egyéb építőköveket, egymás­hoz illesztenek és habarccsal összefoglalnak. Ilyen módon egybeállított üvegfalaknak vilá­gosság-átbocsátó képessége, az azokon mint­egy rács átvonuló, világosság át nem bocsátó habarcsrétegek által szenved, különösen oly helyeken, a hol a napvilág ferdén, oldalról esik ily falfölületre, mely esetben a habarcs­rétegek árnyéka széles sávokban jelentkezik. Ezen egy hátrányon kívül még egy má­sik is fölmerült, mely abban áll, hogy egy vagy több üvegtestnek eltörése esetén az eltört részek kihullanak és a falban nyílá­sok támadnak. Eltekintve attól, hogy ily tört üvegtesteknek leesése kárt okozhat, a megmaradt nyílás például tűzveszély esetén válhátik veszélyessé. Ezen hátrányok elkerülésére az üreges üvegtesteken a mellékelt rajzban ábrázolt javítások eszközöltettek. 1. <'s 2. ábra oly üvegtestet tüntet föl, mely ulülnézetében a leghasználatosabb quad­ratikus alappal bír s melynek használati elrendezését a 3. ábra tünteti föl. Termé­szetszerűen ezen alakon kívül a testek más tetszőleges szabályos alakot is nyerhetnek. A fényátbocsátó fal fölhúzásánál fél és egész ilyen testeket iigy illesztünk egymáshoz, hogy azok w részeiken érintkezzenek és az ezek által befoglalt szabad tér kötés czél­jából, habarccsal vagy czementtel töltendő ki. Hogy ezen habarcskötés a fény átbocsá­tására ne legyen hátrányos, ezen czélt szol­gálja egyrészt jelen javítása az ilyen iiveg­testeknek, mely abban áll, hogy egy-egy ilyen üvegtestnek szabad oldalain (4. ábra) lencseszerű a emelkedések képeztetnek, me­lyeknek belül a lencseszerű b mélyítések felelnek meg. A nevezett szabad fölületek tehát, mondhatnók egymás mellett fekvő konvex-konkáv optikai lencsékből vannak összeállítva, melyek, mint az 5. ábrabeli pontozott nézet mutatja, egymáshoz képest hatoldalasan határolódik. Ezen lencsék a napvilágot szétszórva, a habarcsrétegek által vetett árnyék képződését megakadályozzák. Hogy egy ilyen üvegtestnek törése ese­tén, a tört testek kiesését s ez által nyílás képződését megakadályozzuk, az üvegtestet köröskörül szorosan megfekvő c drótszövet­tel zárjuk körül (6., 7. ábra), melynek drót­jai az üvegtestnek mellső és hátsó oldalán az a lencsék bemélyesztett határvonalaiba illeszkednek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom