11954. lajstromszámú szabadalom • Rotácziós mótor
I elrendezett kt és k\ hasítékokba jut; föltéve most már, hogy a k csapkúp a 6. ábrában rajzolt állást foglalja el és az óramutató irányában forog, akkor a gőzbeömlés az eí és ra csatornákba teljesen nyitva van és marad mindaddig, míg a k\ és k\ hasítékok az ms m6 köpenynyílásokat elhagyják; e pillanatban kezdődik a gőzelzárás, mely be van fejezve, mihelyt a kt és k\ hasítékok az m2 ím, karajok által tökéletesen el vannak takarva. Minthogy a 6. ábra a lehető legnagyobb expanziónak felel meg, ennélfogva az m2 »w1 karajok elhagyása után ismét gőzbeömlés áll be, ha azonban kisebb töltési fokot veszünk föl, mint pl. a 7. ábrában, akkor a k csapkúp rotácziója alkalmával a kt és kJ 4 hasítékok ugyan szintén a keletkező mÁ jw4 köpenynyílások elé jutnak, a melyek gőzzel megtelnek, ez azonban, minthogy a gőz a czilinderbe nem jut, semmiképen sem hat zavarólag a motor menetére. Minthogy a és k\ hasítékok, valamint az mx és m1 : úgyszintén m2 és m2 karajokegymással pontosan diametrálisan szemben állanak, és egyenként egyenlő fölületnagysággal is bírnak, világos, hogy a gőznyitás mind a két oldalon mindig egyidejűleg következik be ; szintúgy kapnak egyidejűleg gőzt az ml wí holt hézagok is és mint a gőzcsatornák egyidejűleg záratnak el, úgy hogy a k csapkúp minden állásában tökéletesen tehermentesítve van. Ép úgy világos, hogy a mikor az M2 köpenyrész Mt irányában akként fordíttatik el, hogy az mí ml holt hézagok kisebbek lesznek, a mótor töltési foka emeltetik, miután a A-* és k1 i hasítékok hosszabb ideig állanak közlekedésben az in6 m6 gőzcsatornákkal, és hosszabb ideig áramolhatik gőz a k csapkúpból az eí c2 csatornákba. Ha végül alá. ábra szerint az M2 köpenyrész az óramutató irányában annyira elfordíttatik, hogy m2 karajai az Mx köpenyrész ml karajaihoz hozzáfekszik (6. ábra), akkor a legnagyobb töltési fok van elérve. A töltési fok azonkívül a karajaktól átfoglalt ívektől még annyiban is függ amenynyiben minél kisebbek ezek, a két köpenyrésznek viszonylagos elfordulása annál nagyobbá lesz. Ha most már a motort át kell váltani, akkor az Mx köpenyrész a 8. és 9. ábrában rajzolt állásba hozatik és rögzíttetik, mig az M2 köpenyrész a kivánt expanzióra állíttatik be b erre aztán szintén rögzíttetik. A 8. és 9. ábrák a csap állását a visszafelé menet számára a legnagyobb (8. ábra) és a közepes (9. ábra) töltési fok mellett mutatja. A berendezés olyan is lehet, hogy az előbb a töltési fok változtatására használt M2 köpenyrész az Ml köpenyrész a 6—9. ábrákban látható állásának megfelelő helyzetben akként rögzíttetik, hogy mx mí karjai a beömlő hasítékokat az egyik vagy másik oldaltól elzárják, úgy hogy most az előbb fix Mx köpenyrész a töltési fok változtatására használtatik. Az egyes fázisok a gép menete közben ebben az esetben is ugyanazok, mint az imént leirottak. A két köpenyrésznek forgatása és rögzítése ismert módon emeltyűk segélyével a 6—9. ábrákban egyszerű vonalakkal jelölve) történik, vagy precziziógépeknél a regulátorról eszközöltetik. Közelfekvő, hogy a mikor a b dugattyú áttétel útján hozatik körforgásba, a mótor szivattyú gyanánt is használható. Ép úgy juthat alkalmazásra minden továbbiak nélkül a mótor mint folyadékmérő, turbina, légnyomású vagy exploziós mótor stb. Méretezési " változtatások, úgyszintén a czélszerű részletek módosítása a találmány lényegét nem érintik, s így szabadon választhatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Rotácziós mótor, az által jellegezve, hogy a gőzmentesen egy czilinderben (házaiban) körforgást végző b dugattyú időnként mozogható D d d tolattyúktól megszakított és bemélyesztett Bx bx bx csatornákkal van ellátva, melyek közül az egyik csoport B1 a munkagőzt az egyik oldalról, a csatornák másik csoportja bx bx pedig a gőzt pontosan az ellenkező oldalról nyeri, továbbá az által,
