11954. lajstromszámú szabadalom • Rotácziós mótor
Most már azonban arról is kell gondoskodni, hogy a C1 c c szegmentek és a b dugattyúban levő I) d d tolattyúk, illetőleg bx bx csatornák között tökéletes tömítés éressék el, mely czélból a C, illetőlegcc szegmentek mindegyike egy öntömítő és önműködően beállítkozó záródarabbal van ellátva. Mindegyik C c c szegment ugyanis a középen úgy van kigyalulva vagy kimaratva, hogy illetőleg c6 c5 hidat képez. E hidat körülveszi egy a Bx bx bx csatorna keresztmetszetének pontosan megfelelő, simulékony fémből, legczélszerűbben vörösrézből készült N, illetőleg n n tömitőszalag, melynek körülkunkorított szemben levő karimái a O, illetőleg c5 c6 híd alá nyúlnak és ott kissé ferdén le vannak metszve. E ferde fölületek alá két N1 N1 illetőleg nx n1 nx ék nyúlik alá, melyek rugóerő segélyével egymástól széttolatnak. A* meddig ezen iV, ÍV, nx nx ékek a Bx b7 bl csatornák ferde oldalfölületeihez tökéletesen oda nem simulnak, a zárás még nem egészen tömített, minek következtében az M 11 n tömítési szalagnak csupán kopása áll be, ennek szélességi fölületén. Ezen kopás mérvéhez képest az Nx ní ékek f rugóik által széttolva addig nyomulnak utána, a míg szorosan ráfekszenek a ferde csatornafölületekre, mely pillanatban aztán a tökéletes tömítés áll be. A mikor az el van érve, az Nx inx ékek és a tömítő-szalag további kopása következik és ezen kopás mérvéhez képest az N 11 n ékek f rúgó által szorítva ismét utána nyomulnak, úgy hogy az állandó tömítés mindenkor biztosítva van. Az Nx nx nj ékeknek megfelelő gyönge meghúzása által, azoknak maguktól való visszahúzódása még olyan erős gőznyomás mellett is megakadályoztatik, úgy hogy a záródarab önműködővé lesz. A mótor működési módja a csatolt rajzból könnyen kivehető. A példaképen a g födélen át beáramló gőz a Hx és hL hx csatornák által elosztatik és azok nyílásain, valamint a Cx és ct cx szegmentalakú csatornákon át egy ezek előtt elhelyezett I) d d tolattyú mögé vonul és az utóbbit a b dugattyúval együtt előre hajtja, illetőleg a b dugattyúnak 180°-os ívnyi forgását hozza létre, mely pillanatban a másik I) tolattyú a gőzbeáramlási nyílás elé jut és a dugattyú tovább forgását idézi elő, a mennyiben ekkor a gőz a második D tolattyúra gyakorol hatást. A művelet ezen módon folyton-folyton ismétlődik. Mindegyik fordulatnál tehát mindegyik I) d d tolattyúnak a C c c szegmentet egyszer érintenie kell és abban a pillanatban, a mikor azon túlhaladt, munkagőzt kap. A tolattyúknak hasítékaiba való visszatolását maga a szegment eszközli, ismételt előre mozgatásukat azonban legnagyobb részt a tolattyúk mögött levő rugók, a czentrifugális erő és részben a gőznyomás viszik véghez. Mindegyik D d d tolattyúnak czélszerüen valamely helyén egy átmenő furattal lehet ellátva, melyeken át a D d d tolatytyúnak a C c c szegmentek által eszközölt visszaszorításakor a mögöttük levő gőz kitódulhat, miáltal a tolattyúk visszámenetele lényegesen megkönnyíttetik, míg másrészről — ha a tolattyú az N szegmentelzáráson már elhaladt — az említett furatokon át gőz juthat a tolattyúk mögé és a kifelé működő rúgóerőt lényegesen támogatja. Hogy a tolattyúk visszatolását és ismét előremozgatását egyenletesen és lökésinentesen lehessen eszközölni, czélszerű a szegmenteknek a b dugattyú felé fordított támadási föliiletét nem köralakúan, hanem az egyenletesen gyorsított, illetőleg egyenletesen lassított mozgásnak megfelelően parabolikusan előállítani. Az egész támadási fölület négy egymással tökéletesen egyenlő parabolikus föliiletrészből van összetéve, melyek közül a két külső a parabolafölület homorú oldalát, a közvetlenül egymást érintő két belső pedig annak domború oldalát fordítják a dugattyú felé. Hogy a parabola kinyúló végein a szükséges húsosságot kapjuk, e czélból a szegmentek csúcsai a czilinderben kissé elsülyesztetnek. Ha a mótor átváltogató motorként van szerkesztve, akkor, ha ellenkező irányban
