11954. lajstromszámú szabadalom • Rotácziós mótor

Megjelent 18í)8. évi július hó 28-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIllAS 11954. szám. VAl/l- OSZTÁLY Rotácziós mótor. ITNDENIGG ANTAL, SILVESTRI GYULA MÉRNÖKÖK ÉS SCHWARZ GYULA KERESKEDŐ BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1893 január hó 24-ike. Az eddig használatba vett valamennyi czilindrikus dugattyúkkal működő rotácziós mótor közül egy sem vált be, főleg a tö­mítés hiányossága és a kedvezőtlen súrló­dási viszonyok miatt, pedig e két tényező a dugattyú tehermentesítése mellett a föl­tételek, melyeknek egy rotácziós motornak meg kell felelnie, hogy műszaki üzemeknél általában alkalmazást nyerjen és helyét megállja. A jelen találmány czélja tehát a rotá­cziós motornak oly szerkezetét létesíteni, mely az eddig épített hasonló gépektől lé­nyegében az által különbözik, hogy a nem czilindrikus, hanem kissé kónikus dugattyú gőzcsatornái a gőzvezetékkel állandó, még a dugattyúnak kopás következtében szük­ségelt utánállítása mellett sem megszakított összeköttetésben állanak, és hogy ezen csa­tornák akként vannak méretezve és a du­gattyún elrendezve, hogy a dugattyúnak tö­kéletes tehermentesítése éretik el. Azonfö­lül a henger és a dugattyú kónikus alakja lehetővé teszi a dugattyú szoros tömítését és a kopás mérvéhez képest annak a tel­jes tömítettségig való utánállítását. A mellékelt rajzon: az 1. ábra vertikális keresztmetszetben, a 2. ábra horizontális metszetben és a 3. és 4. ábra két oldalnézetben (ezek azonban kisebb léptékben) tünteti föl a je­len találmány elvei szerint előállított rotá­cziós motort. Az 5. ábra keresztmetszet HZ CC X vonal irányában, a 6. ábra a 2. ábrának y—y irányában képzelt keresztmetszetét mutatja, egyenesen a kormánycsapot tüntetvén föl, a 7., 8. és 9. ábrák — mint a 6. ábra — keresztmetszeteket mutatnak a külömböző töltési fokok között és az előre és hátra­menet közben ; A 10. ábra nézetben, a 11. ábra metszet­ben és végre a 12. ábra síkban lefejtve tünteti föl az expánziós köpenyt. A mótor főalkotó részét a körbenforgó b dugattyú képezi, mely kónikus alakú és gőzmentesen egy szintén kónikus házatban (czilinderben) körben forog. Ezen kónikus alaknak az a czélja egyrészről, hogy a du­gattyút kezdettől fogva gőzmentesen lehessen a czilinderbe beilleszteni, másrészől, hogy a dugattyút a kopás mérvéhez képest a teljes tömítettségig utánállítani lehessen. A b dugattyúnak köpenyföliiletén három I trapezalakú keresztmetszettel bíró UL és

Next

/
Oldalképek
Tartalom