11947. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet a súrlódási ellenállások kiegyenlítésére mótoros váltóárammérőknél
— 2 harmadik, részaránytalanul elrendezett és j önmagában rövidre zárt tekercselést alkalmazzunk. Ily rövidre zárt tekercselés alkalmas el lenállás bekapcsolása által könnyen akként szabható meg, hogy az a mellékkapcsolásu tekercseléssel együtt oly gyönge forgató nyomatékot idéz elő, mely épen elegendő, hogy a mótortengely csapágyaiban és a számlálóműben érvényesülő súrlódási ellenállást elegendő pontossággal kiegyenlítse. Erre elegendő tetszőleges sodronyból álló néhány Wtekerület, melyek az A, A2 A\ A'., gyűrűnek koszorújára, annak Aí pontján vannak rágöngyölítve, és önmagukban rövidre vannak zárva. Ezen tekerületeknek a feszültségi tekercselésre vonatkoztatott helyzete szerint a forgási irány különböző. Ha ugyanis a rövidre zárt tekercselést az A1 pont helyett az A2 ponton rendezzük el. akkor a dobnak forgási iránya megfordul. Ennek magyarázata a következő: Ha a tekerületek Jj-nél nyitva vannak, akkor a D tekercsekben lévő áramoknak befolyása alatt az I\ I2 I\ I'2 erővonaláramok fognak keletkezni, melyek a nyilakkal jelzett irányt követik és melyek egymást a B± és B\ sarktoldatokban pontosan megsemmisítik. Más szavakkal: az erővonalak csakis a B2 B'2 sarktoldatoknál lépnek a külső gyűrűből a vörösrézdobon keresztül a belső E részbe és abból ki. Ha a W tekerületek záratnak, akkor azokban oly áramok indukáltainak, melyek az erővonaltérre fojtó hatást gyakorolnak, míg a többi terek változatlanul megmaradnak. Az tér ennek következtében, j a nélkül, hogy erősségében lényeges módosulást szenvedne, az I2 mágneses térhez képest csekély fáziseltolódást nyer (2. ábra). A két Íj és 12 erővonaláram ennek következtében most a Bx sarktoldatban oly I eredőt fog létesíteni, melynek fázisa az és /3 -hez képest körülbelül 90°-kal el van tolva. Most tehát a pulzáló téren kívül igen gyönge superponált forgató tér keletkezik, mely az F vörösrézdobra gyönge forgató nyomatékot gyakorol. Ha a rövidre zárt tekercselést A1 helyett A2 -né 1 rendezzük el, akkor az I2 erővonaláram fázisában kissé eltolatik, a mint ezt a 3. ábra láttatja. Ennek következtében most oly / eredő létesül, mely a 2. ábrabeli eredőhöz képest 180°-nyi fáziseltolással bír. Ez annyit jelent, hogy a dob most ellenkező irányban igyekszik forogni. Ezen berendezés azonban egy lényeges hátránnyal jár. Az imént mondottakból ugyanis következik, hogy az erős áramú tekercselés együttesen a rövidre zárt tekercseléssel a gyönge áramú tekercselés és a rövidre zárt tekercselés által együttesen előidézett forgató nyomatékkal ellenkező irányú forgató nyomatékot létesít, mivel az Ax hely a C C tekercsekre vonatkoztatva ugyanúgy fekszik, mint az A2 hely a D D tekercshez. Hogy tehát azon kompenzáló forgató nyomaték, melynek a súrlódásból eredő hibákat kell kiegyenlítenie, a hasznosítandó áram minden erősségénél ugyanaz maradjon, ezen áramerősségnek a rövidre zárt tekercseléssel forgató nyomatékot nem szabad létesítenie. Ezt már most a 4. ábrában föltüntetett kapcsolással érjük el. A I\ P2 kiigazító ellenállás, melyen a W tekercselések rövidre vannak zárva, egyszersmind a hasznosítandó áram körébe is bekapcsoltatik. Ekkor a kiigazító ellenállást akként választhatjuk, hogy annak I\ Pa szorítói között a potencziálkülönbség épen akkora, mint a hasznosítandó áram által a rövidre zárt W tekercselésben fejlesztett elektromótorikus erő és ezével csaknem ellentétes fázissal bír. Ekkor azt találjuk, hogy a C C i tekercsek, ha a D D tekercsek árammen^ tesek, a W tekeriil etekben áramot nem indukálnak. Az 5. ábra ugyanis a magnetomótorikus erő a He és Ht komponensekből áll, a hol is Hc a C C tekercsekben lévő áramtól, Ht pedig a vörösrézdobban lévő áramoktól származik. Az eredő magnetoníotorikus erő tehát H és a keletjelző mágnesség M. A rövidre zárt tekeriüetekben lévő elektroinótorikus erő iV-hez képest 90°-kal el van tolva és így az E fázissal bír, míg a Pj és P2 közötti potencziálkülönbözetnek a C C csévékben lévő áramok
