11930. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemencze különböző anyagoknak elektrochemiai úton való kezelésére
Megjelent 181)8. évi julius lió 25-én. MAGY. ggft KIR. SZABADALMI jg&í HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 11930. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás és kemencze különböző anyagoknak elektrochemiai úton való kezelésére MAXIM HUDSON MÉRNÖK LONDONBAN ÉS GRAHAM WILLIAM HENRY MÉRNÖK TROWBRIDGEBEN (WILTSHIRE). A szabadalom bejelentésének napja 1897 deczember hó 16 ika. A találmány tárgya különböző nyers anyagoknak elektromos úton való hevítése és kezelése, főleg pedig oly anyagoké, melyek calciumcarbid előállítására használhatók. Ezeket az anyagokat (pl. bitumenes szenet vagy valamely széntartalmú anyagot, melyben illanó anyagok vannak vagy kokszot mésszel vagy mészkővel keverve) láng segélyével nagy mértékben fölhevítjük és azután egy elektromos kemenczében carbiddá alakítjuk. A csatolt rajzokon az 1. ábra az elektromos kemencze és az előmelegítő függélyes metszete, a 2—5. ábra különböző kiviteli módozatok függélyes metszetei, a 6—7. ábra vízszintes metszetek, • a 8. ábra egy további kiviteli módozat vízszintes metszete, a 9. ábra keresztmetszete. Az A kemencze téglával bélelt B aczélszekrényből (1. ábra) áll, C az elektromos kemencze, melyben egy vagy több pár D elektróda van elhelyezve. A nyers anyag az E aknán saját súlyának és a G tehernek hatása alatt az elektromos kemenczébe jut és útközben a gázalakú tüzelőanyag és levegő elégetése által fölhevíttetik. A gázokat elégésük előtt a következő berendezés segélyével lehet nagymértékben fölhevíteni. A J hevítő kamarán egy sor K légcső és a gázalakú tüzelőanyag vezetésére szolgáló k cső megy át, az L túlhevítő kamarán pedig ugyancsak Kl és kx csövek mennek át, melyek a K illetve k csövek megnyújtásait képezik. A levegő K2 -nél áramlik be, a K és K1 csövekeTi átfolyik és a H1 fúvón át kifúvatik, míg a tüzelőgáz /i-nál áramlik be, a k és k1 csöveken átfolyik és a // fúvón kifúvatik, ekkor a gáz a levegővel találkozik és az elégető kamarában, mely az E aknát körülveszi, elég. A gázok az EL vezeték segélyével az E2 csatornába ömlenek es a J kamara csöveinek fölhevítésére szolgáinak. A nyers anyag (mészkő, bitumenes szén) melegítésénél szénsavat és fűtőgázt fejleszt, az első a szén jelenlétében szénoxyddá alakul át, a fejlődött éghető gázok pedig fölül az e e1 és e2 vezetékeken egy áttört e3 csőbe jutnak, melyből kilépve a J kamarában elégettetnek és a K k csöveket fűtik, míg az ei kürtőn el nem távoznak. Ezek a gázok más czélra is fölhasználhatók, így pld. a szükséges elektromosság termelésére.