11926. lajstromszámú szabadalom • Erőt átvivő emeltyűollók állítható csavarkulcsok, fogók vagy hasonló szerszámok számára

11926. szám. XVI/a. OSZTÁLY. Erőt átvivő emeltjti ollók, állítható csavarkulcsok, fogók vagy hasonló szerszámok számára. .JENSEN TAMÁS MECHANIKUS ARENDALBAN (NOBVÉGIA). A szabadalom bejelentésének napja 1898 iebruár hó 15-ike. ^ Megjelent 181)8. évi julius hó 26 án» • MAGY. tó KIR. SZABADALMI pBjBT HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Jelen találmány tárgya egy olló, állítható csavarkulcs, fogó vagy hasonló czélra kiké­pezett szerszám, mely egy erőt átvivő emel­tyűvel van ellátva. A mellékelt rajzon a találmány több ki­viteli alakja van föltlintetve ; és pedig: az 1. ábra egy erőt átvivő emeltyűvel ellátott olló eliilnézete# a 2, ábra ezen olló oldalnézete; a 3. ábra egy erőt átvivő emeltyűvel ellátott állítható csavarkulcs eliilnézete; a 4. ábra ezen állítható csavarkulcs oldal­nézete ; az 5. ábra egy emeltyűvel ellátott más­képen alakított állítható csavarkulcsot ábrá­zol, míg a 6. ábra egy ily emeltyűvel bíró fogót ábrázol. A jelen találmányt jellemző erőt átvivő emeltyű elrendezése mind a három nemű szerszámnál ugyanaz. A többé-kevésbé szög alatt hajlított vagy görbített a emeltyű egyik végén két egymástól bizonyos távol­ságban elhelyezett b b' csap van'alkalmazva, melyek az emeltyűvel egy darabból állít­hatók elő és melyek közül az egyik a szer­szám egyik mozgatható részét, a másik pe­dig a szerszám másik mozgatható részét köti forgathatóan az a emeltyűvel össze. Az 1. ábrában példaképen föltüntetett olló­nál az a emeltyű forgáspontját az olló c szárán a b csap képezi, míg az a emeltyű forgáspontját az olló c szárára szögecselt cl darabon a b' csap képezi. Az olló e e' vágó­lapjai arc' szárak külső szabad végeit képezik. A szárak alsó végei az f csappal forgat­hatóan vannak összekötve, hogy az olló lapjai vágó mozgást végezhessenek. Az a emeltyű ide-oda mozgatásánál, a midőn az olló szá­rait vagy a kézben tartjuk, vagy pedig az egyiket satuba fogjuk, az olló vágó mozgást végez, a midőn az a emeltyű szabad végére gyakorolt csekély erőkifejtés az e é vágó­lapok igen hatásos működését hozza létre. Minél hosszabb az a emeltyű, annál nagyobb az átvitt erő. Az e d vágólapok lehetőleg vékonyra készíthetők és az oldalakon ütkö­zőt sem kell alkalmazni, mivel a vágólapok forgáspontja nem azok tövében, hanem mint a rajz mutatja sokkal lejjebb /'-ben fekszik. Ez által el van érve, hogy az egyik vágólap a vágás alatt nem hajlik ki és a másik nem hajlik le, mint az a közönséges ollóknál elő­fordul, miáltal a munkadarab alakja eltorzul. A 3. és 4. ábrákban föltüntetett állítható csavarkulcsnál az e e' pofák sima egyenes fölületet képeznek. Hogy ezen részek egy­mással párhuzamosan fogják meg az anyát,

Next

/
Oldalképek
Tartalom