11916. lajstromszámú szabadalom • Újítások fűtőelemeken

Megjelent 1898. évi jullus Iió 26-án. MAGY. ggfr KIR. SZABADALMI jBSff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 11916. szára. II/h. OSZTÁLYÚjítások fűtő-elemeken. GEBB. BÖHMER CZÉG MAGDEBUBGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 február hó 3 ika. Jelen találmány tárgya fűtőelemeken eszközölt, egyrészt alaki, másrészt az elemeknek gőzvezetőcsövekkel való összekapcsolására vonatkozó újítások. A fűtőelem egy összekötő-karimával bíró kettős elem, azaz egy eddig is használt U alakú cső, melynek nyilt végei egy válaszfal által elkülönített egyetlen csőbe mennek át. így tehát tömítésre csak azon egy ponton van szükség, hol az elem csöve a gőzvezetőcsővel összeköttetik, miáltal nagymérvű üzembiztonságot érünk el és csavarokat takarítunk meg. A fűtőelemet a gőzvezetőcsővel egy V alakú fémgyűrű segélyével kötjük gőzállóan össze, és pedig tömítőanyag használata mellett, vagy e nélkül. A mellékelt rajz: 1. és 2. ábrája egy ily kettős fűtőelemet mutat hossz- és keresztmetszetben. A 3. és 4. ábra a tömítésnek egyik, az 5. és 6. ábra pedig egy másik kiviteli alakja. A kettős fűtőelem egy kör- vagy elliptikus keresztmetszetű U alakban hajlott a cső, melynek nyilt végei egy b válaszfal által két részre osztott, egyetlen c csőbe torkolnak. A c cső és az e válaszfal által szintén két részre osztott <1 gőzvezetőcső közötti összeköttetés létesítésére egyetlen karima és tömítés elegendő. A fűtőelemet nagyobb melegkihasználás czéljából f bordákkal látjuk el. Ugyanezen hatásfokot érhetjük el egy hosszirányú fal által két részre osztott csővel is, mely azonban szintén U alakkal bírjon, egymáshoz nagyon közel fekvő szárakkal. Gőzálló és szilárd tömítést a fűtőelemek között a V keresztmetszetű g fémgyűrű használata mellett érhetünk el. (3—6. ábra.) Az egyik c cső h karimája a 3. és 4. ábra szerint i horonnyal bír, melyek a másik d cső nagyobb k hornyával kapcsolatosan a V alakú g fémgyűrű fölvételére szolgálnak. (A fémgyűrű lágy kovácsolt vas vagy rézből készülhet). A tömítés fokozása czéljából a gyűrű és karima közé különféle tömítőanyagokat alkalmazhatunk, minők például l sodronykötelek, vagy tűzálló ragasztóanyagok, mely utóbbiak a gyűrű m lyukaiba behatolva, erősen tapadnak. A 3. ábra a tömítési elrendezést laza, a 4. ábra ellenben összesajtolt állapotban tünteti föl, mely utóbbin látható, hogy az i hornyok kiterjedéséhez képest a gyűrű fölhajlása következtében vagy n o p, vagyai g r p tömítési fölületek keletkeznek. Az 5. és 6. ábrákban bemutatott tömítési módoknál a c és d csövek szemközt álló