11914. lajstromszámú szabadalom • Újítások ózon előállításában

Megjelent 18í>8. évi julius iió 26-áu MAGY. tóí KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIIIAS 11914. szám. IV/i. OSZTÁLY. Újítások ozon előállításában. ANDREOLI EMIL ELEKTROTECHNIKUS LONDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 február hó 22 ike. A jelen találmány ozonnak tömeges előállítását czélozza akként, hogy jelentékenyen fokozott ozonkihozatalt érjünk el, nitrogénvegyületeknek, valamint hőnek az elektródákon és dielektrikus falakon való fejlesztését megakadályozzuk, illetve a legcsekélyebb mértékre csökkentsük, továbbá, hogy az ozont olcsó módon, fejlődési állapotában ipari czélokra alkalmazhassuk. A javított ozonizátorok elektródái egymás mögött elrendezett, számos csúccsal ellátott rostélyokból, vagy ily rostélyokkal váltakozó lapos lemezekből állanak. Az utóbbiak, melyek sokkal olcsóbbak a csúcsos elektródáknál, magukban is használhatók ozonizátorok szerkesztésére. A lapos lemezelektródákat legczélszerűbben akként állíthatjuk elő, hogy fából vagy egyéb alkalmas anyagból álló, gondosan kiegyengetett sík lemezeket kétoldalt megfelelő módon reájuk erősített, vörösrézből, czinkből vagy egyéb alkalmas fémből készült lemezekkel borítunk. Ily módon mérsékelt költséggel teljesen sík elektródákat állíthatunk elő. A fémburkolatot galvanikus csapadék alakjában is előállíthatjuk. Ha a fémburkolatot az ozon behatása ellenében meg kell védenünk, akkor azt nem oxydálódó mázzal vagy zománcczal vonjuk be. A két fémburkolatot egymással, a lemezeknek egyenlő jelű bevonatait pedig az áramforgás Ugyanazon sarkával elektromos összeköttetésbe hozzuk. Ha különös gazdaságosságra kell tekintettel lennünk, akkor a lapos lemezelektródákat a dielektrikus közbenső lemez két oldalán alkalmazzuk; ezen esetben azonban a lóerőnkénti ozonkihozatal nem oly nagy, mint rostélyalakú csúcsos elektródáknál, illetve ezekkel váltakozó lemezelektródáknál. Az elektródák nem vezető anyagból, mint pl. üvegből álló közbenső falak által vaunak egymástól elszigetelve. Ajánlatos, egyetlen dielektrikus lemez helyett, két ily egymáshoz fektetett vékony lemezt alkalmazni, a mennyiben ezeknek az elektrosztatikus kisütés okozta lengései a dielektrikus közbenső rész polarizácziójának ellenében hatnak. A külön dielektrikus közbenső falakat a lemezelektródákon elrendezett csillámréteggel is helyettesíthetjük, melyet alkalmas kötőanyag alkalmazásával egyes csillámlapokból vagy csillámporból állíthatunk elő. Ha a készüléket csúcsos elektródákkal váltakozó lemezelektródákból állítjuk elő, akkor az utóbbiaknak mindkét oldalát látjuk el a csillámréteggel, míg csupán lemezelektródákból álló készüléknél a leniezelektródáknak csak egyik oldalát födjük be. A csillámport más, nem vezető, poralakú anyagokkal is