11913. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek illetve fémötvözetek és karbidok előállítására
Megjelent 18í>8. évi .július hó 26-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 11913. szám. XIIM OSZTÁLY Eljárás fémek, illetve fémötvözetek és karbidok előállítására. ASCHERMANN HENRIK KONRÁD BÖLCSÉSZETTÚDOR CASSELBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 február hó 11-ike. A 93744. és 94405. számú német szabadalmak oly eszközt szolgáltattak az iparnak, melynek segítségével az elektromos kemenezét az eddiginél tetemesen előnyösebb módon használhatjuk ki fémeknek redukcziójára oxydjaikból. Ezen eszköz abban áll, hogy egy fémszulfid hozzáadása folytán a kemenczében egy kémiai segédenergia kifejlődését idézzük elő, melynek ereje lehetővé teszi a máskülönben a redukczióhoz szükségelt elektromos energiafogyasztás tetemes leszállítását. Én már most azt találtam, hogy ezen eljárás egy lényeges és "azt sokkal olcsóbbá tevő módosításra alkalmas, a mennyiben ezen módosítás lehetővé teszi, hogy a kívánt fémmel egyidejűleg karbidokat is nyerünk és pedig a nélkül, hogy az eljárás egyéb előnyeinek bármelyike is kárba veszne. Ha ugyanis az oxyd és Bzulfklkeverékhez kellő mennyiségű szenet adunk, a két szabaddá váló fém közül az, melynek a szénenyhez nagyol)!) vegyrokonsága van, karbid képződése mellett a szénnel vegyül, míg a másik fém a szerint, a mint az nem illó vagy illó, az olvaszték alján vagy pedig a gázelvezető csatornákban gyűlik össze. Az újítás tehát lényegében az, hogy egy oxydot és egy szulfidot, melyeknek bázisai a szénennyel szemben különböző vegyrokonsággal bírnak, szénnel elegyítve elektromos hevítésnek vetjük alá. Ha pl. kénkovandnak (FeS2 ) mésznek és koksznak körülbelül a theoretikus mennyiségekben való keverékét a közönséges elektromos kemenczében hevítjük, akkor egyrészt fémvasat kapunk, másrészt pudi^ kalcziumkarbidot, mely oly tiszta acetylent szolgáltat, mint a rendes módon előállított kalcziumkarbid, míg az áramfogyasztás legalább 40°/o-kal csekélyebb. Az újítás gyakorlati értéke kézen fekvő; az áramfogyasztás csökkentésével egybekapcsolja az értékes karbidok előállítását a nélkül, hogy a szénre fordított költségeken kívül egyéb kiadást igényelne és ily módon nevezetesen a technikailag fontos fémek természetes szulfátfidjainak redukcziója gazdaságilag rendkívül előnyös folyamattá teszi. A fölemlített példa alapján ez az újítás minden karbidképzésre alkalmas oxyddal vagy karbonáttal, valamint az ismeretes természetes és mesterséges fémszulfidokkal keresztülvihető, a mennyiben azok elektromos hevítés alkalmával nem állandók.
