11893. lajstromszámú szabadalom • Újítások vízcsöves kazánokon

- 2 tetnek föl sematikusan, melyeknek mindegyike bárom ilyen válaszfalat és két 5 átjáratot láttat. Bizonyos esetekben a kazáncsöveknek vagy némelyiküknek részei lefelé a válaszfalak vagy ezeknek valamelyike alá terjedhetnek, úgy, hogy a tűzgázok a fölhevített csőfalaknak részeivel érintkezésbe jöhetnek, még mielőtt azok az 5 átjáratok nyílásain átjárnának. A 4., 5. és 6. ábrák szintén keresztmetszetek és oly elrendezést láttatnak, melynél egyes 2 csöveknek alsó 2'á

részei akként vannak meggörbítve, hogy azok a hátsó 4 válaszfal alá kerülnek. Lehetne egy vagy több válaszfalat egészben vagy részben is csövekből képezni, melyek ekkor maguk is a kazán fűtőföliiletének részeit képezik. így pl. a 7., 8. és 9. ábrák oly elrendezést láttatnak, melynél mindkét 3 4 válaszfal egészen csövekből, még pedig a 2 csövek alsó végeinek megfelelő hajlítása által van alkotva. A 2 , 5. és 6. ábrákban oly kazán van föltüntetve, melynél a 2 csöveknek mindkét tűzszekrénynek két oldalán lévő csoportjai nem zárt csőfalat képeznek, hanem akként vannak görbítve és elrendezve, hogy azoknak bizonyos 2&

2a

csövei a 7 tűzcsatornának zárt határfalait képezik, melynek belsejében a többi 2 csövek vannak elrendezve. Azon csöveknek alsó végei között, melyek a 2a

belső falat képezik, a 6 nyílások vannak szabadon hagyva, melyeken keresztül a láng és a fölhevített gázok a 7 csatornába juthatnak. Továbbá a külső 2b

falat képező csöveknek fölső végei között a 6'b

nyílások vannak elrendezve, melyeken keresztül a fölhevített gázok a füstcsatornából az e fölött levő kéménybe áramolhatnak. Ezen elrendezés által tetemesen nagyobb fiitőfölületet állíthatunk elő a kazán méreteinek nagyobbítása nélkül. A rostélyoknak belső oldalán lévő két 2 csőcsoportismeretesmódon alkot gázt kiáramoltató csatornákat. Minden csoportnak csövei fölső végükön a közös 8 gőzgyűjtővel vannak összekötve, míg a belső csőcsoportnak i alsó végei a 9 fővízkazánnal közlekednek, mely a rostélyok között van elrendezve. A külső csőcsoportoknak alsó végei a 10 segédvízkazánokkal vannak összekötve, melyek a 9 tokazánnal összeköttetésben állhatnak. Minthogy a fölhevített gázok, melyek a tűz térből (1, 4. és 7. ábrák)>

vagy a tűzterekből (2., 5. és 8. ábrák) jönnek, tehetetlenségük következtében ugyanazon irányban törekednek tovább mozogni, melyben azok a 3 és 4 válaszfalak közötti 5 nyílásból kiáradnak, kívánatosnak látszik arról gondoskodni, hogy a közvetlenül a hátsó 4 válaszfal fölött fekvő vízcsövek ne csekélyebb mértékben hevíttessenek föl, mint a mellső 3 fal fölött fekvő csövek. Ezen czélból a fölhevített gázokat az 5 nyílásból való kiáramlásuk előtt a 2 csövek között lehetőleg egyenletesen kell elosztani, mely czélra a 2 csöveknek alsó végei között elrendezett 6' gázkiáramló nyílások szolgálnak, melyek a 7 huzamokba vezetnek, melyek egynéhány ily cső által azok között képeztetnek és melyek különböző nagysággal bírnak, úgy, hogy a fölhevített gázok a csövek között különböző ellenállással találkoznak. A 2 csöveknek alsó végei között lévő 6 nyílásokat a kazán mellső oldalán (mely nyílások felé az 5 nyílásokból jövő gázok vannak irányítva) ezért szűkebbekre készítjük (lásd az 1. ábrának bal oldalát és a 2. és 3a ábráknak jobb oldalát), mint a 6'a

-nál a kazánnak hátsó részében lévő alsó csővégek között látható nyílásokat (lásd az 1. ábrának jobb oldalát, a 2. és 3a ábráknak bal oldalát). Ennek következtében a fűtőgázoknak egy része hátra a 63

nyílásoknak tartanak, a mint ez a 3. ábrában nyilak által van föltüntetve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A csövek között közvetlen tüzeléssel bíró vízcsöves kazánoknál oly tüzelésnek vagy tüzeléseknek elrendezése, melyek az 1 rostélynak különböző részein a tüzelőanyagból fejlődött összes tűz-