11891. lajstromszámú szabadalom • Sikértartalmú masszák és eljárás azok előállítására

31o^rjelent 185)8. évi julius lió 23-án. MAGY. IvIR. SZABADALMI WBW HIVATM. SZABADALMI LEÍRÁS 1189). szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Sikértartalmú masszák és eljárás előállításukra. PAINTER WILLIAM VEGYÉSZ BALTIMOREBAN (É. A. E. Á.) szabadalom bejelentésének napja 1898 márczius hó 3-ika A jelen találmány vízáthatlan massza előállítását czélozza sikérnek plasztikus állapotban glycerinnel, vagy glycerin helyett aprított vagy porrá zúzott parafával, illetőleg más poralakú, szemcsés vagy rostos anyagokkal összeköttetésben, esetleg glycerinnek egyidejű hozzáadagolásával való alkalmazása által, mely masszát parafához, kemény gummihoz, ebonithoz, czelluloidhoz és-efí'élékhez hasonlóan alkalmazhatjuk. A búzából vagy más gabonafélékből nyert sikérnek tulajdonságai tudvalevőleg a következők : 1. A nedves állapotban nyert sikér igen SZÍVÓS és tapadós, valamint^ gyakorlatilag véve vízben oldhatatlan. 2. Nedves plasztikus állapotban igen gyorsan erjedésnek indul, elveszti szívósságát, tapadóságát és részben oldhatóvá és mindazon czélokra használhatatlanná válik, melyek vízben való oldhatatlanságot igényelnek. Ha ellenben a síkért, még mielőtt az erjedés beállott, közönséges vagy nagyobb hőmérsékletnél szárítási műveletnek vetjük alá, akkor az teljesen elveszti az erjedésre való hajlandóságát; egészen megszárítva a sikér szarúnemű, áttetsző masszává lesz és vízbe mártás által többé eredeti, gyúrható állapotába vissza nem vihető. A sikérnek gyúrható állapotban való oldhatatlansága, valamint szívós és tapadós természete ezen testnek alkalmazását számos ipari czélra kívánatossá teszi, föltéve, hogy annak említett tulajdonságai az azt tartalmazó termékekben föntarthatók lesznek. Föltaláló már most azt taj>asztalta, hogy a sikér nemcsak a szárazságnak bizonyos fokáig való egyszerű szárítás folytán szenved oly változást, melyiiek következtében az elveszti azon képességét, hogy vízzel érintkezvén, újból eredeti, gyúrharo állapotába visszatérjen, hanem, hogy 90° C. fölötti hőmérsékek is a sikérnek megkeményedését idézik elő és azt folyadékok számára ugyanoly mérvben teszik áthatlanná, mint a milyen mérvben növekszik az alkalmazott hőinérsék és ennek behatási tartama, a mikor is a hőmérsék növelése azon pontig engedhető meg, melynél épen a sikérnek elszenesedése és fölbomlása kezdődik. Föltaláló továbbá megállapította azt, hogy a sikérnek plasztikus állapotban glycerinnel összeköttetésben, illetőleg ezen masszának az említett módon foganatosítandó szárítása vagy megkeményítése által mindenekelőtt a nedves gyúrható állapotban lévő sikérben tartalmazott vizet kihajthatjuk és a sikért többé-kevésbbé meghagyhatjuk keményedni,