11880. lajstromszámú szabadalom • Tűzálló anyag és eljárás annak előállítására
Megjelent 18í>8. évi julius hó 22-én. MAGY. gjg KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 11880. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. . Tűzálló anyag és eljárás annak előállítására. 1MSCHENETZKY SÁNDOR TÜZÉR ALEZREDES SZT.-PÉTERVÁROTT. A szabadalom bejelentésének napja 1898 február hó 28-ika. A már ismeretes eljárás tűzálló anyagnak aszbesztből és kocsonyás kovasavból való előállítására az által van jellemezve, hogy aszbesztrostok vagy magukban vagy mésszel, krétával, magnéziával, alumínium- vagy vasoxydokkal és hasonló anyagokkal keverve vízzel vékony péppé dolgoztatnak föl, melyet formákba öntünk, gyöngén sajtolunk és szárítunk. A szárítás után a masszát kovafölddel, mint kötőanyaggal kezeljük, mely művelet abban áll, hogy a masszába kovasavhydrátot vezetünk be oldat alakjában, melyből a kovasav csak fokozatosan, illetve az aszbesztmasszának lyukacsaiba való behatolás után válik ki colloid gyanánt. Ezt az által érjük el, hogy valamely silikátnak oldatát, pld. víz üvegoldatot valamely alkalmas savval (H2 S04 HC1 stb). összekeverünk, mely alkalmas hígításban alkalmaztatik, hogy a kovasav rögtön ki ne választassék, hanem hogy a silikatoldat az abba bevitt aszbesztmassza hézagaiba behatolhasson, még mielőtt az oldat kocsonyás állományúvá lenne. Az aszbesztmassza belsejében lecsapódó kocsonyás anyagnak lassú megszárítása után az aszbesztrostok egymással akként vannak összeragasztva, hogy azok elválasztása még forró víz behatása alatt sem következik be. Az ekként előállított tűzálló anyag azon hátránnyal bír, hogy hajlítására való igénybevételnél igen csekély ellenálló képességet fejt ki. Ennek oka abban rejlik, hogy csak elég gyönge silikátoldatok alkalmazásánál lehetséges a kocsonyás kovasavnak képződését az említett oldatoknak az aszbesztrostmassza minden hézagába való behatolásának megtörténtéig késleltetni és ennek következtében nem sikerül jelentékeny mennyiségű kovasavat egy műveletben a rostmaszszában magában lerakódtatni. Ha ugyanis a rostmasszának imprégnálása vagy összetapasztása czéljából nagyobb mennyiségű kovasavval, konczentrált silikátoldatokkal akarunk dolgozni, akkor a kovasavkocsonya ezen oldatokból kiválasztatnék, még mielőtt azok a rostanyagbíf behatolhatnának, úgy hogy az aszbesztmassza megfelelő szilárdsági fokának elérésére az eddig szokásos eljárás betartásával csak az imprcgnálási műveletnek többszöri ismétlése által volna lehetséges, a mi azokban a tűzálló anyagnak előállítási kölségeit szerfölött növelné. Azon javaslóit módszer, hogy az aszbesztrostmasszát előbb valamely silikátoldattal és ezután kezeljük hígított kénsavval vagy sósavval, szintén különféle hátránnyal jár, a mennyiben eRször is nem minden aszbeszt-
