11879. lajstromszámú szabadalom • Szakaszos tüzelés

Megjelent 18í>8< évi julius lió 21-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 11879. szám. II/C. OSZTÁLY. Szakaszos tüzelés. JENSEN JESS ADOLF MÉRNÖK KOPENHÁGÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 február hó 12-ike. Tüzelésekhez — különösen fűtő kemenczékhez — gyakran azon követelményt fűzzük, hogy majd csekélyebb, majd pedig 5—10-szer akkora mennyiségű tüzelőanyagot égethessünk el, a nélkül azonban, hogy a tüzelés gondozása körülményes volna és a tüzelő egyénnek különös ügyességét tételezné föl. A jelen találmány tárgyát már most oly tüzelés képezi, mely ezen követelménynek teljesen megfelel. A találmány tárgya a mellékelt rajzban van bemutatva. Az I. ábra a kemenczének függélyes metszete. A II—V. ábrák a légbevezetésnek különböző elrendezéseit láttatják. A VI. ábra egy rostélylépcső részletrajza. A VII. ábra a szabályozó szerkezet részletrajza. A tüzelés lényegében a szokásos 2 fenékrostéllyal, 3 hamutérrel, 4 töltőcsővel és 5 huzamcsővel ellátott 1 töltőaknából áll. Az akna belsejében rendszerint rézsútosan a 6 rostélyok vannak elrendezve, még pedig akként, hogy közöttük a tüzelőanyagnak vékony rétegei által egymástól egészben vagy részben elválasztott összefüggő 7 ürterek vagy égési kamrák keletkeznek, melyeknek száma eggyel több, mint a rostélyoké. Az első égési kamra az alsó 6 rostély és a 2 fenékrostély között, a legutolsó a legfölső 6 rostély fölött van, a hol is a 4 töltőcső hengeres rostély gyanánt lehet kiképezve. Hogy a szén könnyen csússzék és közötte nagyobb hézagok ne keletkezhessenek, az aknát többi részén oly simán foganatosítjuk, a mennyire csak lehet. Az I. ábrában mindegyik 7 égési kamra egyegy 8 légszeleppel van ellátva. Ha a fenékrostélyon levő szenet meggyujtjuk, a gázok az összes ürtereken vagy szakaszokon átáramlanak és az ezekben levő szenet fölhevítik, úgy hogy a szén a légszelepek kinyitásakor meggyullad és az összes szakaszokban égni kezd. A gázok csak a rostélyokon, nem pedig a tüzelőanyag hézagain keresztül fognak fölszálni; az égés tehát nem fog jelentékenyebb mértékben a szénoszlop belsejéig terjeszkedni, mi által tehát az akna falai a kiégetés ellen jobban megvédetnek. A kemencze fűtési képességét ezen légszelepek segélyével a legtágabb határok között szabályozhatjuk és a hőmérsékletet is igen könnyen módosíthatjuk, a nélkül, hogy az égési kamrák falai túlságosan igénybe vétetnének. Ehhez azonban