11834. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kenyértésztának folytonos előállítására
adagolandó folyékony fermentumnak tökéletes egyenleteségét érjük el. A lisztnek a sós vízzel és a folyékony fermentáló anyaggal való elegyítésére szolgáló készülék is az 1. ábrából látható és részletesebben a 2. ábrában van föl tüntetve; ezen készülék lényegében a két egyenlő, de ellenkező irányban futó e csigából áll, melyek az elegendő hosszú E teknőben vagy csatornában egymás mellett párhuzamosan fekszenek és egyenlő sebességgel, ellenkező irányokban forgattatnak. Az e csigák mindegyike egy egyszerű, megfelelően hajlított sodronyból áll, mely pl. az e1 szíj korong segélyével a szükséges irányban gyors forgásba hozatik és ez által az anyagot az e teknőben folytonosan előre tolja. A csigák mindegyikének tengelye, mely az 1. ábrában pontvonalkázottan van jelölve, szükség esetén erős vasrúdból állhat, melyhez m. e sodrony helyenként oda van erősítve, hogy annak ez által a szükséges szilárdságott kölcsönözzük. Ezen kavarószerkezet működési módja a következő: A forgó a elosztó által bevezetett liszt és az F csövön át /'csap segélyével szabályozható mennyiségben beömlő sós víz a két e csavarnak ellenkező irányú gyors forgása következtében erősen fölkavartatik és minthogy ezen anyagoknak semmilyen része sem vonhatja ki magát a csigák hatása aló!, azok gyorsan és bensőleg elegyíttetnek. Az akként nyert tészta lassanként az K kádnak közepére jut és itt a C edényből G csövön át g csap segélyével szabályozható mennyiségben beömlő, hígított kovászt fogadja be. Az elegy tovább is a két e csiga hatása alatt marad, úgy hogy a tészta a kovászt gyorsan és egyenletesen veszi föl; az elegyítés már most mindaddig eltart, míg a tészta az K kádnak végére ért, mely kádnak hossza természetesen az előkészítés tökéletességének elérendő foka szerint határozandó meg. A mint a 2. ábrából látható, az imént leírt berendezésnél a két c csiga akként van elrendezve, hogy azok egymással nem találkoznak és minthogy ellenkező irányokban forognak, azoknak forgási sebessége akár "egyenlő, akár különböző lehet. A 3. ábra oly foganatosítási alakot láttat, példa gyanánt, melynél három csiga van elrendezve, melyek ugyanazon irányban forgattatnak, még pedig egyenlő sebességeikkel és melyek részben egymásba nyúlnak. Természetes, hogy tetszőleges más számú csigát is elrendezhetünk ugyanazon kádban ; a 4. ábra pl. négy egyenlő csigával bíró elegyítő szerkezetet láttat. Ámbáiva kenyértésztának tökéletes elkészítésére (gyúrására) ugyancsak ily több csigával bíró kavarószerkezetet alkalmazhatnánk, előnyösebbnek látszik az 1. és 5. ábrákban föltüntetett gyúrószerkezet, melynek segélyével a tészta kihúzatik és levegővel érintkezésbe hozatik. A mint látható, ezen szerkezet a hengeres II tartályban egymás fölött elrendezett két egyenlő részből áll, melyeknek i tengelye fogaskerék-áttétel közvetítésével az i1 szíjkorong által forgásba hozatik. A h köpennyel körülvett és meleg víz vagy gőz segélyével a kívánt hőmérsékleten megtartott //tartály magasságának közepén a lyukasztott ./ fenék által két részre van osztva. A J fenék fölött a K másodfenék van elrendezve, mely a k fogantyú segélyével előállítható, úgy hogy a K fenéknek lyukaiba .1 fenéknek lyukaival vagy összevágnak, vagy azokhoz képest el vannak tolva. A II tartálynak alsó része a leírthoz teljesen hasonló .Z1 Kl k1 berendezéssel bír, melynek elhagyásával a teljesen megmunkált tészta a készüléknek kúpos alsó II1 részébe jut, mely a szükség szerint eltolható l tolattyúval elzárt kibocsájtó nyílással bír. A II tartálynak említett két szakasza a következő belső berendezéssel bír: Minden szakasznak alsó részében az m karok vannak megerősítve, számra nézve pl. három (5. ábra), mely karok mindegyike bizonyos számú (három vagy négy) fölfelé nyúló u pálczával vagy verőlécczel bír. A szakaszok fölső részében ugyancsak | pl. négy ily \> kar van elrendezve, mely I karoknak közös ágya az i forgási tengelyre
