11825. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lennek és egyéb növényi fonórostoknak áztatására és szárítására

meleg levegőt bevezető cső felé elzárja, ki- ; nyitjuk. 8. Ezután a meleg levegőt beáramoltatjuk, még pedig mindaddig, míg a lennek egész tömege megszáradt, a mi a körülményekhez képest 7—12 óráig tart. 9. Ezen időtartam után az egész műtét be van fejezve és az áztatott és szárított szárakat a készülékből kivehetjük. Ezen munkamenetnek előnyei, ill. az általa kiküszöbölt hátrányok könnyen fölismerhetők, a mennyiben ugyanis : 1. Az áztatás és szárítás ugyanazon készülékben megy végbe, a nélkül, hogy a folyamatnak valamely időszakában a nedves szárakkal magukkal kellene dolgoznunk. Ezen előny igen jelentékeny, mivel általa az áztatott, nedves száraknak kényelmetlen és egészségtelen kezelése elesik; ezenkívül a háncsrostok, melyek nedves állapotban könnyen kárt szenvednek, becses tulajdonságukat, szilárdságukat és a homogenitást megtartják. 2. Az áztatási műveletet bármely évszakban foganatosíthatjuk, mivel a leírt eljárás szerint a vele összefüggő szárítás is független az évszaktól. 3. Mivel az áztatás és szárítás különös szabályossággal és az egész tömegben egyenletességgel történik, a nyert termék törőgépeken való földolgozására igen alkalmas. 4. Az áztatandó anyag a szóban lévő eljárás által a légköri befolyások ellen meg van védve, tehát az ily behatások által előidézett gyakran jelentékeny veszteségek elő nem fordulhatnak. Az előzőkből ezen eljárásnak előnyei a többi, eddig ismert áztatási eljárásokkal szemben tisztán láthatók, különösen pedig a közönséges, szabadban eszközölt harmatos vagy vízáztatással szemben, melyek az évnek csak néhány hónapjában alkalmazhatók és a fonó rostanyagok kiterítésére nagy területet igényelnek és ezenkívül az áztatandó anyagot a légkör minden változásának (esőnek, jégesőnek, viharoknak és más efféléknek) kiteszik. Ezen eljárások továbbá számos, költséges kezeléssel vannak összekötve, melyek közül némelyek (azok, melyek i • a nedves állapotban levő anyagokon végeztetnek) a rostok érintett részeinek megsérülését vonják maguk után, a mi szintén okot szolgáltat a későbbi műtéteknél (a törésnél, gyaratolásnál, fonásnál, szövésnél, stb.-nél) hulladékok képződésére és egyébként is rossz eredményre. A jelen találmány tárgyát képező eljárással mindezen hátrányokat elkerülhetjük; a rostok homogének és tartósak maradnak és a későbbi megmunkálásnál (törésnél, gyaratolásnál) a végeredmény az ezen eljárás szerint áztatott és szárított rostoknál menynyiségre nagyobb, mint az eddig szokásos módszerek segélyével áztatott rostoknál; ezen kívül a jelen eljárás szerint kezelt rostok fonása által sokkal erősebb és vékonyabb czérnát állíthatunk elő. Megjegyzendő még, hogy a szóban lévő eljárás a többiekkel szemben lehetővé teszi: 1. A túláztatás és tökéletlen áztatás elkerülését, mivel ez az egyedüli eljárás, melynél az áztatást bármely tetszőleges időszakban végezhetjük, ill. a helyes időpontban félbeszakíthatjuk. 2. Közvetlenül a rostok áztatása után azok szárításának foganatosítását. Az áztatási folyamatnak a helyes időpontban való megszakítása lényeges jelentőségű a rostnak fonására nézve, mivel ez által a rostot tartósságának káros befolyásolása nélkül szétválaszthatjuk és sokkal vékonyabb czérnát állíthatunk elő. Magától értetődik, hogy a mellékelt rajzban bemutatott készüléknek egyes részei módosíthatók, a nélkül, hogy annak lényege, mely a rostanyagnak az áztatószekrényben való szabályos, álló helyzetben való elrendezésében és a levegőnek a vezető fölületrendszer által való egyenletes elosztásában áll, változást szenvedne. így pl. lehet az áztatószekrényt oválisán, derékszögűén, négyzetesen, vagy más alakban foganatosítani és a meleg levegőnek egyenletes keringését az egész szárítandó tömegen át erre alkalmas tetszőleges alakú vezetőfölületek segélyével biztosítani. Lehet továbbá a lenszárakat egyenlő magasság-i ban való elhelyezés helyett, két vagy több