11825. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lennek és egyéb növényi fonórostoknak áztatására és szárítására

Ezen szárítási folyamat oly fontos, hogy a legelőnyösebb ipari áztatási eljárás sem nyújtana jelentékeny gyakorlati előnyöket, ha a lent közvetlen azután nem vetnők alá magában az áztató készülékben a követke­zőkben leírandó gyors, gyárilag foganato­sítható szárításnak. Hogy a szárítást lehetőleg előnyös módon végezzük, azon föltételeket kell megközelí­tenünk, melyek alatt a helyes, természetes szárítás megy végbe. Ezért a jelen talál­mány szerint a szárítást oly meleg lég­áramlat segélyével foganatosítjuk, melynek hőmérséklete a közönséges szárítási folya­matra legalkalmasabb évszaknak, a nyár­nak légköri hőmérsékletét lehetőleg meg­közelíti. A szárításnak ezen elve már ismeretes ugyan, de eddig czélszerű módon még nem foganatosíttatott. Ezen eljárás eddigi hátrányai a len töme­gét átjáró meleg légáramlatnak egyenlőtlen elosztásában és a levegő áthajtására szük­séges túlnagy erőfogvasztásban rejlettek. Hogy tehát ezen szárítási folyamatot ratio­nális módon foganatosíthassuk, szükséges, hogy : 1. a meleg légáram az áztatott lennek egész tömegén egyenletesen járjon át, úgy hogy annak összes részei egyidejűleg szá­ríttassanak ; 2. az átáramló légáram lehetőleg csekély passzív ellenállásra találjon, és 3. a meleg légáram oly intenzitással áramol­ják, hogy már minimális légbevezetésnél is maximális haszonhatást érjünk el. Ezen három föltétel közül az elsőnek a jelen találmány szerint az által tehetünk eleget, hogy a valamely cső segélyével be­vezetett meleg légáramot alkalmas vezető­fölületek segélyével akként osztjuk el. hogy az ezen vezetőfölületek által képezett sza­kaszok a szárítószekrény bármily alakjánál és fölületegységenként egyenlő mennyiségű és nyomású levegőt szolgáltassanak. A meleg levegő ily módon a lenszárakat hordó rács alá vezetve a szárakat hosszirányban alúl- 1 ról fölfelé beáramolja, A második említett föltételnek az által ' teszünk eleget, hogy a szárítandó anyagot a szárító szekrényben akként rakjuk ren­dekbe, hogy a szárak gyökérvégükkel lefelé és párhuzamosan a szekrény függélyes középvonalával egyenest álljanak ; továbbá pedig az által, hogy a meleg levegőt be­vezető csöveknek lehetőleg nagy méreteket adunk és a csúcsos görbületeket elkerüljük és végül az által, hogy a vezető fölületek végeit a légvezető csöveknek ill. az áztató­szekrénynek hozzátartozó metszeteire merő­legesen rendezzük el. Végül a harmadik föltételnek a meleg levegő sebességének oly szabályozása által teszünk eleget, hogy ezen levegő a műve­letnek lehetőleg legnagyobb része alatt telí­tett állapotban áramolják ki Ezen föltételeknek betartásával a szek­rényben tartalmazott összes áztató lent, bármily sok is az, néhány (körülbelül 10—12) óra alatt megszáríthatjuk, még pedig függetlenül az időjárástól bármely évszakban és minden égöv alatt. Ezen szá­rítási folyamat aránylag csak csekély moto­rikus erőt igényel, tehát gyakorlati jelen­tőségű, megbízható és olcsó, azaz gyárilag alkalmazható. Habár az áztatásnak és szárításnak két művelete a foganatosítás idejének szem­pontjából külön van választva és egymástól független, mégis ezen műveleteket a szóban levő eljárás szerint ugyanazon készülékben foganatosítjuk, a nélkül, hogy a nedves szá­rakat bármely időpontban bármely kezelés­nek is kellene alávetnünk. Magától értetődik, hogy a következőkben közelebbről leírandó szárítási folyamat ma­gában is, bármelyek legyenek is a szárí­tandó anyagok, egyaránt foganatosítható. A mellékelt'rajz az ezen eljárás fogana­tosítására szolgáló készüléknek egyik czél­szerű alakját tünteti föl. Az 1. ábra a készüléknek részben metszett oldalnézete. A 2. ábra ugyanannak fölülnézete a födél eltávolítása után.. A 3. ábra a tolattyúszerkezetnek részlet­rajza fölülnézetben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom