11825. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lennek és egyéb növényi fonórostoknak áztatására és szárítására

Megjelent 18ÍIS. évi julius hó 15-én. MAGY. KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 11825. szám. XIV/a OSZTÁLY. Eljárás lennek és egyéb növényi fonó rostoknak áztatására és szárítására. DOUMER MANÓ, DE SWARTE ROMÁN ÉS VALLET-ROGEZ FERENCZ IPAROSOK LILLEBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 deczember hó 4-ike. A jelen találmány tárgyát képező eljárás lennek és egyéb növényi fonó rostoknak áztatására és szárítására szolgál és két, időre nézve külön választott főműveletből áll, melyek mindegyikét a másiktól esetleg függetlenül is foganatosíthatjuk, a mennyiben pl. csak az áztatást végezhetjük a jelen találmány szerint, míg a szárítást valamely más ismeretes eljárás szerint foganatosíthatjuk, vagy pedig az áztatást végezzük tetszőleges ismert módon és a szárítást eszközöljük a jelen találmány szerint. Ezen két főművelet azonban együttesen alkalmazva, gyakorlatilag előnyös, egységes eljárássá egészíti ki egymást és csak együttesen alkalmazva teszik lehetővé a lennek tartósságát, finomságát és vékony czérnák számára való alkalmazhatóságát illető jó eredmények elérését. A következőkben ezen két főműveletet azok sorrendjében fogjuk leírni. Az áztat ás. A növényi fonó rostokat, mint pl. a lent, kendert, rainierostot és más efféléket tudvalevőleg különféle módszerek szerint áztathatjuk, még pedig: 1. a mezőgazdaságban szokásos természetes áztatási módszerekkel, 2. chemiai módszerekkel, 3. mesterséges, lényegükben fisikai folyamatokon alapuló módszerekkel, és 4. biologiai folyamatokon alapuló módszerekkel. A jelen találmány tárgyát képező áztatási eljárás, mivel annak foganatosításánál mikrobát alkalmazunk, az utolsóul említett osztályba tartozik. Ily mikroba gyanánt a jelen ezélra az amylobacter rendszernevet viselő vajsavbaczillus mutatkozott legelőnyösebbnek. Az áztatási műveletnek czélszerű foganatosításához azonban az imént említett mikrobák jelenlétén kívül még az is szükséges, hogy azoknak azon életföltételét, melynél azok a legnagyobb hatással birnak, tehát azon hőmérsékletet, valamint a levegőnek és víznek az áztatási folyamatára gyakorolt ama behatását is megállapítsuk. Ezenkívül még ismernünk kell azon mikrobákat, melyek az áztatás folyamatát zavarják és azon szereket, melyek segélyével ezen káros mikrobák hatását megsemmisíthetjük. Végül szükséges, hogy lehetőleg jól tenyésző amylobacteriumokat alkalmazzunk, vagyis hogy az amylobacterium-culturáknak azon termé-