11787. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kénsav előállítására

Megjelent 18í)8. évi julius hó 14-én. MAGY. gg| KIR. SZABADALMI Jgjlff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 11787. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás kénsav előállítására. MARINO PASCAL MŰSZAKI VEGYÉSZ BRÜSSZELBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 február hó 17-ike. Jeleii találmány tárgyát egy eljárás ké­pezi kénsav előállítására szulfátok csere­bomlásának előidézése által. Ezen eljárás foganatosításakor az alkaliák vagy alkali­földek szulfátjait használjuk kiindulási anyag gyanánt, melyek fémchloridok jelenlétében cserebomlás útján oldhatlan fémszulfátokká és alkalickloridokká alakulnak át, miből a sósav keletkezik, mely a kénsav kiválásakor fémchloridok újból való fejlődése közben a fémszulfátok szétbontására Bzolgál, úgy hogy a folyamat folytonos és az alapanyag ennek következtében állandóan regeneráltatik. Az eljárás foganatosítása czéljából az al­kali- vagy földalkaliszulfátokat, mint pl. a mészszulfátot, mágnéziumszulfátot vagy nát­riumszulfátot és a chlorezüstnek vagy hi­ganychloridnak azokkal aquivalens mennyi­ségét egy savak által meg nem támadható edényben pl. fa- vagy ólomkádban megfe­lelő mennyiségű forró víz hozzáadása által kavarás közben föloldjuk. Pillanatnyilag be­következik a cserebomlás, miközben egyrészt higany- vagy ezüstszulfát keletkezik csapa­dék gyanánt, míg a calcium-, mágnézium­vagy alkalichlorid a csapadék fölött levő folyadékban oldva marad, mely a csapadék­tól leöntés vagy átszűrés segélyével válasz­tatik el azon czélbói, hogy belőle újból sósavat nyerjünk, a mihez czélszerű a'kö­vetkezőkben leírandó eljárások egyikét hasz­nálni. A szilárd savak azon tulajdonságának fölhasználásával, hogy izzításukkor képesek sóknak gyönge illékony savak segélyével való szétbontását eszközölni, továbbá a víz­gőz disszocziáló tulajdonságának fölhasználá­sával — a melyen pl. o. a sósavnak és clilornak magnéziumchloridból való előállí­tása alapszik — jelen esetben a nyert alkali­vagy földalkalichloridokat egy szilárd sav­val, pl. kovasavval bensően keverhetjük és a megszáradás után vörösizzítás közben az így keletkezett keveréket vízgőz jelenlétében szétbonthatjuk. Az e közben keletkező sósa­vat rendes módon egy kondenzáczióedény­ben fogjuk föl. A keletkezett chloridok oldatát szirup­vastagságnyira is be lehet párolni, mire hozzá földalkali- vagy alkaliszulfátokat ke­verünk mindaddig, míg a keletkezett anyag téglákká formálható, melyeket czélszerű íttég furatokkal ellátni és melyeket előzetes meg­szárítás után alkalmas kemenczében forró levegő- vagy vízgőzáram egyidejű behatása alatt vörösizzásig hevítünk, mi közben a ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom