11741. lajstromszámú szabadalom • Zár
— 2 mely a tok fölső részében levő közönséges szerkezetű hüvelybe nyúlik és ez által vezettetik, illetve megtartatik. Az n n reteszeket egy egy b b tekercsrugó veszi körül, melyek az r r támaszokba ütköznek. Ezen támaszok át vannak lyukasztva, hogy a reteszeket előremozgásuk közben átbocsássák. Ha a zárat működésbe akarjuk hozni, úgy a peczket alkalmas kulcs segélyével addig forgatjuk el, míg a zár a pontozva fölrajzolt helyzetbe kerül. Ebben a helyzetben a nyomás iránya, melyet a d peczek a ferde reteszfölületekre gyakorol, a peczeknek forgástengelyébe esik, úgy hogy a b rúgók a reteszeket csak akkor nyomhatják vissza, ha a pecüket az ellenkező irányban kissé visszaforgatjuk. A reteszek az r r rúgó támaszokban és a tokba, ennek mellső falában alkalmazott nyílásokon benyúló a a1 fülekben csúsznak, melyek az elzárandó vagy reteszelendő tárgyhoz (pl. ablak, ajtó stb.) vannak erősítve. Ha a peczkeket visszafordítjuk, úgy a tekercsrúgók a reteszeket eredeti helyzetükbe tolják vissza. A 3. ábra egy tokban elrendezett ékalakú m1 orral ellátott egyetlen n reteszt tüntet föl. Egy hüvelyk alakú l emeltyű, melynek o karja a fölső fal egy s1 hasítékán át kinyúlik és mely rendes helyzetében lefelé hajlik, mellső kevéssé lekerekített felével az m1 ék föltiletére fekszik föl. A hüvelykemeltyű a p csap körül forgatható. Ha előre forgatjuk az emeltyűt, úgy az emeltyű föliilete a retesz-orr ékföliiletén lefelé mozog és a reteszt előre tolja mindaddig, míg az emeltyű vége nem támaszkodik az m1 ék tompa végére és így a reteBzt záró helyzetében tartja. Ha az / emeltyűt visszaforgatjuk, úgy a reteszt a körülötte elrendezett tekercsrúgó eredeti helyzetébe visszahozza. A 4. és 5. ábrák majdnem a 3. ábrával megegyező elrendezést tüntetnek föl. Ezen szerkezetnél azonban a hüvelykemeltyű elesik, melyet egy a v hüvelyben vezetett r szög helyettesít. Ha a szög fölső végére nyomást gyakorolunk, úgy ennek u feje a retesz-orr ferde lapján csúszva, az a1 reteszt előre tolja. A reteszen alkalmazott tekercsrúgó a reteszt eredeti helyzetébe visszatérni kényszeríti. Természetesen az egyes részleteket még más kiviteli alakban és változatban lehet elkészíteni, a nélkül, hogy a találmány lényege vagy eszméje ez által megcsonkíttatnék. A 6. és 7. ábrák pl. okáért ablakszárnyat tüntetnek föl a fönt leírt zár, illetve annak módosított kiviteli alakjaival van ellátva. A pl. az 1. ábrában föltüntetett zárat jelöli. B B a 4. és 5. ábrákban föltüntetett reteszzárakat, W W a szárnyból kinyúló szögek. Az E szárny előbb betétetik és a második szárny zárás közben 2 léczével együtt az E szárnyra illeszkedik, a W W szögeket viszszatolja, úgy, hogy az a1 a1 reteszek a merev v keret mögé illeszkedhetvén, a szárnyakat oda zárják. Az A főzár ekkor lezáratik és ily módon biztos és ennek daczára igen kényelmes és prarktikus háromszoros zár képeztetik, e mellett azonban csak egy zárat kell elzárni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Zár, jellemezve egy ferde vagy merőleges x támaszfölülettel ellátott a retesz által, mely egy ezen föliilethez támaszkodó d peczek elfordítása által előre mozgattatik és záróhelyzetében megtartatik, azonban a d peczeknek kis hátraforditása által egy rúgó hatása alatt eredeti helyzetébe visszatér. 2. Az 1. alatt igényelt zár, jellemezve az által, hogy két különböző vagy egyenlő nagyságú ferde orrokkal ellátott reteszek vannak elrendezve, melyek egy ezen ferde fölületekre fölfekvő hüvelyk fordítása által egymástól széttolatnak, hogy kettős zárást eszközölhessenek. íl rajzlap melléklettől.) PAUA? RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BIJOAPíSTf*