11741. lajstromszámú szabadalom • Zár

— 2 mely a tok fölső részében levő közönséges szerkezetű hüvelybe nyúlik és ez által ve­zettetik, illetve megtartatik. Az n n retesze­ket egy egy b b tekercsrugó veszi körül, melyek az r r támaszokba ütköznek. Ezen támaszok át vannak lyukasztva, hogy a re­teszeket előremozgásuk közben átbocsássák. Ha a zárat működésbe akarjuk hozni, úgy a peczket alkalmas kulcs segélyével addig forgatjuk el, míg a zár a pontozva fölraj­zolt helyzetbe kerül. Ebben a helyzetben a nyomás iránya, melyet a d peczek a ferde reteszfölületekre gyakorol, a peczeknek for­gástengelyébe esik, úgy hogy a b rúgók a reteszeket csak akkor nyomhatják vissza, ha a pecüket az ellenkező irányban kissé visszaforgatjuk. A reteszek az r r rúgó tá­maszokban és a tokba, ennek mellső fa­lában alkalmazott nyílásokon benyúló a a1 fülekben csúsznak, melyek az elzárandó vagy reteszelendő tárgyhoz (pl. ablak, ajtó stb.) vannak erősítve. Ha a peczkeket visszafordítjuk, úgy a te­kercsrúgók a reteszeket eredeti helyzetükbe tolják vissza. A 3. ábra egy tokban elrendezett ékalakú m1 orral ellátott egyetlen n reteszt tüntet föl. Egy hüvelyk alakú l emeltyű, melynek o karja a fölső fal egy s1 hasítékán át ki­nyúlik és mely rendes helyzetében lefelé hajlik, mellső kevéssé lekerekített felével az m1 ék föltiletére fekszik föl. A hüvelyk­emeltyű a p csap körül forgatható. Ha előre forgatjuk az emeltyűt, úgy az emeltyű fö­liilete a retesz-orr ékföliiletén lefelé mozog és a reteszt előre tolja mindaddig, míg az emeltyű vége nem támaszkodik az m1 ék tompa végére és így a reteBzt záró helyzeté­ben tartja. Ha az / emeltyűt visszaforgatjuk, úgy a reteszt a körülötte elrendezett tekercs­rúgó eredeti helyzetébe visszahozza. A 4. és 5. ábrák majdnem a 3. ábrával megegyező elrendezést tüntetnek föl. Ezen szerkezetnél azonban a hüvelykemeltyű el­esik, melyet egy a v hüvelyben vezetett r szög helyettesít. Ha a szög fölső végére nyomást gyakorolunk, úgy ennek u feje a retesz-orr ferde lapján csúszva, az a1 reteszt előre tolja. A reteszen alkalmazott tekercs­rúgó a reteszt eredeti helyzetébe vissza­térni kényszeríti. Természetesen az egyes részleteket még más kiviteli alakban és vál­tozatban lehet elkészíteni, a nélkül, hogy a találmány lényege vagy eszméje ez által meg­csonkíttatnék. A 6. és 7. ábrák pl. okáért ablakszárnyat tüntetnek föl a fönt leírt zár, illetve annak módosított kiviteli alakjaival van ellátva. A pl. az 1. ábrában föltüntetett zárat jelöli. B B a 4. és 5. ábrákban föltüntetett re­teszzárakat, W W a szárnyból kinyúló szögek. Az E szárny előbb betétetik és a második szárny zárás közben 2 léczével együtt az E szárnyra illeszkedik, a W W szögeket visz­szatolja, úgy, hogy az a1 a1 reteszek a merev v keret mögé illeszkedhetvén, a szárnyakat oda zárják. Az A főzár ekkor lezáratik és ily módon biztos és ennek daczára igen kényelmes és prarktikus háromszoros zár képeztetik, e mellett azonban csak egy zárat kell elzárni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Zár, jellemezve egy ferde vagy merőle­ges x támaszfölülettel ellátott a retesz által, mely egy ezen föliilethez támasz­kodó d peczek elfordítása által előre mozgattatik és záróhelyzetében megtar­tatik, azonban a d peczeknek kis hátra­forditása által egy rúgó hatása alatt eredeti helyzetébe visszatér. 2. Az 1. alatt igényelt zár, jellemezve az által, hogy két különböző vagy egyenlő nagyságú ferde orrokkal ellátott reteszek vannak elrendezve, melyek egy ezen ferde fölületekre fölfekvő hüvelyk fordí­tása által egymástól széttolatnak, hogy kettős zárást eszközölhessenek. íl rajzlap melléklettől.) PAUA? RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BIJOAPíSTf*

Next

/
Oldalképek
Tartalom