11729. lajstromszámú szabadalom • Acetyléngázfejlesztő
Az A gázfejlesztő és a D tartály között levő gyűrűalakú tér vízzel van megtöltve és vízzárást alkot a gazométer fölső I)1 része számára. Ez a gazométer szokásos alakú és d csigákkal vau ellátva, melyek E vezetékekhez simulnak, a melyek a gazométert emelkedése és esése közben vezetik. A gazométeren e rúd van megerősítve, mely a keret vízszintes EL rúdjában levő vezetékeken megy keresztül. Ezen e rúd fölső végén hordja az e1 kilincset, mely az F fogaskerékkel jöhet érintkezésbe, ha a gazométer megközelítőleg legmélyebb állásába sülyed. Az F fogaskerék az F1 tengelyre van erősítve, mely keresztül megy a G toknak egyik oldalán, mely toknak G' födele van. Az F1 tengely belső végén Fi kúpkerék van megerősítve; ez a J kúpkerékkel érintkezik, mely a H kerék fenekén van megerősítve, míg H kerék g tengely körül G tokban foroghat. A H kerék a carbid bevezetésére szolgál és áll egy abroncsból, mely több radiális elosztóval van ellátva, mely körszeletalakú h tartályokat alkotnak. Ezen tartályok mindannyian körülbelül egyenlő nagyságúak és annyi carbid fölvételére alkalmasak, a mennyi elegendő arra, hogy annyi gázt termeljen, mely a gazométert csaknem megtölti. Ezen h tartályok vagy czellák h1 fenekei egyik végükön föl vannak akasztva és leesnek, ha elbocsáttatnak. Ezen fenekek egyike ezen helyzetben az 1. és 4. ábrákban van föltüntetve. A h1 fenekeket fölső vízszintes helyzetükben a h tartályok vagy czellák lezárása czéljából rendesen forgatható kampók vagy paták tartják meg, melyek egy az említett fölakasztott fenekek külső végén levő peczket fognak körül. Egy a G tokon levő h* peczek befelé nyúlik, úgy hogy a II1 kampóknak alsó végeivel érintkezhetik és ezeket kikapcsolja, ha valamely czella vagy tartály az I bevezetőcső l1 tölcsére fölött van. Tehát a h czellák egymás után kiürülnek. Ha a H kerék forog, akkor a forgatható h1 fenekek a G tok fenekén levő g1 kiugrással jutnak érintkezésbe, mely azokat fölemeli, úgy, hogy a H1 kampó őket megfoghatja, A h tartályok tehát, közvetlenül miután kiürültek, ismét záratnak, Ha a H kerég forog, akkor a h tartályok egymás után az 1 csőbe üríttetnek. Minthogy a carbid a víznél nehezebb, az 1 csövön lesülyed és innét az A fejlesztő fenekére jut. Minthogy az A gázfejlesztő feneke lejtős, a carbid az 1 cső alsó végétől eltéríttetik, úgy, hogy a vízben fölszálló gáz nem az 1 csövön megy fölfelé, hanem a a gázfejlesztő fölső végébe és innét a gazométerbe fog menni. Az A tartály feneke vagy a rajzban ábrázolt módon, vagy másképen lejtős lehet, mi mellett az L kifolyási csőhöz vezet. Ha úgy tetszik, az I cső alsó vége alatt egy eltérítő lemezt helyezhetünk el, úgy, hogy ez a csövön lesülyedő carbidot tetszés szerinti irányban eltérítheti. Ez a lemez egyszersmind arra is szolgálhat, hogy a gáznak az I csőben való fölemelkedését megakadályozza. Mihelyt a gazométer sülyed, az e' kilincs az F fogaskerékkel jut érintkezésbe; ez utóbbi forgatja az F tengelyt és a kúp- # kerék áttétel útján a H kereket, úgy, hogy a h tartályok vagy czellák egyikének feneke fölszabadul, mi által ezen czellák tartalma az I csövön át lefelé az A tartályba juthfft. Az F keréknek visszafelé való mozgását az f zárókilincs (2. és 5. ábra) akadályozza meg. Mihelyt valamelyik h czella carbidja a vízbe jut, a gázfejlődés megkezdődik. Ez által a gazométer további siilyedése megakadályoztatik és csakhamar ismét emelkedni kénytelen. Az F kerék tehát egy alkalommal csak egy foggal foroghat és ez a forgás csak akkor megy végbe, midőn a gáz a gazométerben csaknem elfogyott. A carbidból való gázfejlődés meglehetősen gyorsan megy végbe és aránylag rövid idő alatt ismét megszűnik. A gazométer térfogata elég nagy arra, hogy midőn fölemelkedik, kellő tért nyújt a gázok összegyűjtésére. A gáz nyomása tehát állandó marad, akár gyors, akár lassú is a fogyasztás. Egy-egy carbidtöltés csak akkor fog bevezettetni, midőn a gazométer ismét csaknem legmélyebb állásába sülyedt. K gázelvezetőcső megy fölfelé az A fej-
