11721. lajstromszámú szabadalom • Újítások petróleum izzófénylámpákon bélégővel
- 2 -csövön átáramló levegő vezetése a cső kisebb keresztmetszet és a nagyobb hőfok folytán intenzivebb, mint a b csövön átáramló levegő vezetése és ezért az f kisebb cső útján a levegővel való benső vegyiilés éretik el. A g dobból jövő láng azonban nem jutna az izzótest alakjának megfelelően érvényre és ezért az i1 csatornákon át levegőt vezetünk a végből, hogy a lángot pontosan az izzótest hatáskörébe vonhassuk és itt összetarthassuk. Ezenfölül a k1 nyílásokon át a kész Bunsenlánghoz levegőt vezetünk, hogy ez által tökéletes elégést és ennélfogva a lehető legnagyobb hatást elérhessük. Hogy a légvezetéknek nem szabad önkényesnek lennie, kiviláglik ama tapasztalásból, hogy a láng reszket, lobog és világító hatásában jelentékenyen csökken, ha az i1 vagy A-1 nyílásokat, vagy a b vagy f csöveket teljesen vagy részben elzárjuk. A légvezetés és ennélfogva a lámpa kifogástalan égése szempontjából igen lényeges a levegő belépésének szabályozása a h és f csövek útján és világos, hogy a beáramlási átmérők csökkentése által a légbeáramlási intenzitása, az áramlás fokozása folytán szintén fokoztatik. Ez már most több ismert eszközzel hajtható végre és példaképen oly szerkeze^ van föltüntetve, melynek lényege egy csavarból o áll, mely a b cső alsó nyílását zárhatja és légnyílásokkal o1 van ellátva, melynek a csavar ki- vagy becsavarása által nagyobbíthatok vagy kisebbíthetők. Hasonló készülék alkalmazható esetleg az f csövön. Hogy az izzótest időelőtti tönkrejutástól megóvassék, a mi csak úgy érhető el teljesen, ha az a lámpától elválaszthatatlan, e végből a lámpánál az az újszerű berendezés van alkalmazva, hogy az égőkorona, mely az izzótestet tartja, a lámpa állványával van egybekötve és hogy a világító anyag tartója levehető. A rajz föltüntetése szerint az égőkorona k a lámpaállvány p q lábaival p össze van kötve és a világító anyag tartója a egy gyűrűbe r van beléhelyezve, mely az s megerősítő csavarok anyáit képezi, melyek a p lábak p1 hasítékaiba vezettetnek s melyeknek meghúzásával a gyűrű megszorítható, A lámpa meggyújtásakor vagy töltésekor e csavarok meglazittatnak, az edény lesülyesztetik, míg a csavarok a hasíték széleit érik; a kezelés befejeztével az edény ismét fölemeltetik és a csavarok meghúzásával a kivánt helyzetben rögzíttetik. E csavaros megerősítés helyébe oly szerkezet is választathatnék, melynél az edény bajonettelzárással rögzíthető. Minden körülmények között szükséges azonban, hogy a g keverő kamara s általában az egész égő mindig kellő és helyes helyzetben álljon az izzótesthez s ezért az izzótest s illetőleg az edény finomabb beállításának lehetősége fölötte kívánatos. A mellékelt rajz 2. és 3. ábráiban az izzótestet tartó égőkorona utána állíthatóan van bemutatva, a mennyiben e korona (i k cső) egy csőbe t van dugva, mely a lámpaállvánnyal p q szilárdan van összekötve és rendkívül sok áttöréssel bír, hogy a levegő belépése az égőhöz ne legyen akadályozva. A korona pontos beállítása a t csövön forogathatóan ágyazott excenter u által történik, melyen a korona nyugszik és az elfordulásban az o hasíték és w toldat által gátoltatik s illetőleg ezekkel hozatik az excenter ható körébe. Az excenter elfordítása egy fogantyú gyanánt szolgáló csavar x által történik, melynek a t csőhöz nyomásával az excenter is rögzíttetik. SZABADALMI IGÉNYEK. Újítások bélégős petróleum izzófényű lámpákon, jellemezve: 1. Egy légvezető cső f által, mely a petróleum tartó edényen a átvonuló ismert nagyobb légvezető csőben b van elhelyezve és a keverő dobba g torkollik a fejlődő gáznak levegővel való intenzivebb keverése czéljából. 2. Az edényen átvonuló középponti légvezető cső b által, egy ismert elvek szerint