11719. lajstromszámú szabadalom • Mosógép

Megjelent 1898. évi július hó 1-én. MAGY. tffife KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 11719. szám. XVIII/a. OSZTÁLY. Mosó-gép. MAY FBANCZISKA KÁDÁRMESTERNÉ DREZDÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 január hó 19-ike. Jelen találmány tárgya oly mosógép, mely két, egymással párhuzamos és szembe néző oldalain bordákat hordó tárcsával bír. E tárcsák köziil egyik a gép fenekén nyugszik, a másik tárcsa ellenben e fölött váltakozó irányban forgatható. Jelen találmánybeli újítás lényegileg csak a bordák elrendezésére vonatkozik. Az eddig használt mosógépeknél ugyanis a bordák küllőirányuak, ellenben jelen találmánybeli bordák oly módon görbültek, hogy két-két együtt működő borda ellenkező görbülettel bír, minélfogva az ugyan egy küllőn lévő ruhadarab váltakozva hol összenyomatik, hol pedig széthuzatik. Ily módon az eddigi mosógépekkel ellentétben a ruhadarabok összezsugorodása ki van zárva. A találmánybeli mosógép épp úgy dolgozik, mint az emberi kéz, ennélfogva, miután teljesen tiszta mosást eszközöl, szükségtelen a kézzel való utánmosás. A mellékelt rajzon: 1. ábra a tárcsák alapnézetét mutatja, oly helyzetben, hogy a fölső tárcsa a gépben elfoglalt állásából 180°-kal ki lévén forgatva, a gép mellé kerül. 2. ábra a két egymás fölött fekvő tárcsának szintén alapnézete. 3. és 4. ábra a gépen eszközölt olyan merőleges metszések, hogy a metszési sikok 90°-ot képeznek egymással. 5. ábra alapnézetet, a G. ábra pedig tengelyirányú metszetét tünteti föl a tárcsák hajtóműveinek. Az alsó fenéknek szolgáló a tárcsa szilárdan áll, c mosótárcsa ellenben egy ismert mechanismus által váltakozó irányú forgásba hozható, olyképen, hogy a nehézkedési erő befolyását követhesse. Az a és c tárcsák szembe néző oldalain lévő d d' bordák elrendezése az 1. és 2. ábrákban látható d d' bordák egyszerű, vagy pedig többszörös görbülettel bírhatnak. Két egyszerűen görbült borda összműködését vázlatosan a 7. ábra, két kettősen görbültet pedig a 8. ábra szemlélteti. A 7. ábra szerint, mialatt d' borda 0 alakú helyzetéből az I. és II. helyzetbe jut, az alatt o o kereszteződési pontok az 1 1 és 2 2 pontokba jönnek, mi közben kölcsönös távolságuk fokozatosan kisebbedik. Ha d' borda visszafelé halad, akkor ellenkező helyzetek állanak be. A 8. ábra szerint, mialatt a d' borda eredeti 0 középhelyzetéből az I., II., III. helyzetekbe jön, az alatt az eredeti o o kereszteződési pontok 112 2 33 pontokba jutnak. Ezen kereszteződési pontok azonban a kívül fekvő borda-félen feküsznek, míg a IV., V., VI. helyzetnek meg-