11710. lajstromszámú szabadalom • Gázlángoknak távolból való fölgyújtása és eloltása villamosság segélyével

4 — ha p érintkezik »»s -vel és p1 i»1 -el, csak egy elem árama kering a vezetékben. Ily módon csökkenő erősségű áramokat küldünk a vezetékbe. Midőn nincs szükség arra, hogy a vonalon részbeni fölgyujtást eszközöljünk, mint va­riáns használhatjuk a 12. ábra által ábrázolt kommutátort. Ezen esetben a kommutátor áll két áram­megfordító k és k1 gombból, melyek ugyan­azon lapon vannak elhelyezve és egyik a fölgyujtásra, másik az eloltásra van szánva. A k gombot megnyomva, egy N ampére erősségű áramot gerjesztünk, pl. pozitiv értelemben. A k1 gombot megnyomva, egy ugyanolyan intenzitású áramot gerjesztünk ellenkező értelemben ; de e közben a veze­tékbe meghatározott 'ellenállást iktatunk, hogy alkalmas ampernyi áramot kapjunk arra nézve, hogy a mag mágnességét 0-ra redukáljuk. Az áramszabályozónak köszön­hetjük, a melyről a későbbiekben szólni fogunk, hogy neiu kell törődnünk az egész fölület ellenállásával. Még egy idetartozó részletről, az áram­szabályozóról kell szólnunk (13. ábra), mely­nek rendeltetése, hogy önműködőlég állan­dóan megtartsa az ampére-mennyiségek számát azon vonalon, melyen a készülékek elhelyezve vannak. E szabályozónak van egy E orsója, egy F lágyvas fegyverzete, egy G ellenállási szekrénye és h h1 pálczikái (plot). Az orsó, az ellenállási szekrény és h pálczika azon vonalon vannak elhelyezve, melyen az Ti világító készülékek vannak. A h1 peczek a vezetékbe van elhelyezve. A regulátor működése a következőkben van leírva: 1. állás. Ez azon eset, ha az áram igen gyönge. Az F lemez A-nál fölfekszik és az áram ezen közvetlenül keresztül megy és ekkor az áramközben más ellentállás nincsen, mint a mely a készülékben és a vezetékben van beiktatva. 2. állás. Az áram kissé erősebb. Ekkor az F lemez föl van emelve, az áram a nyilak irányában kering és miután az az ellentállási tekercset érintette, ismét visszatér az elektromos gyűjtőbe. 3. állás. Az áram igen erős. Ez esetben a lemez a h1 kontaktust érinti, az egész áram azonnal érinti az ellentállást. De ezenkívül az Ií készülékeken az áramnak csak egy része megy keresztül, az áram két részre oszlik, az egyik a készü­lékeken és az E tekercsen megy keresztül, a másik áram pedig visszatér az elektromos gyűjtőhöz, a nélkül, hogy a készülékeket érintette volna. Mindezen három esetben azt eszközli az F lemez, mint hogy az egyik állásból a má­sikba megy át, hogy mindig egyenletesen állandó áram jut a készülékekbe. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gázlángoknak távolból való meggyújtá­sára és kioltására vonatkozó lángzó, mely áll: egy főrészecskéből (golyócska, kúp stb.), mely ülésén a csatornával érintke­zik ; egy permanens mágnesből, lágyvas fegyverzettel, szemközt egy orsó által körülvett másik mágnesből, a mely mág­nes az első mágnes fegyverzetének erő­vonalait átalakítja, úgy hogy vagy az áram megfordítása által, vagy pedig kellő­képen szabályozott áramok alkalmazása által sikerül a födőrészt fölemelni, vagy leereszteni és egy konfiagrátorból, mely a födőrész fölemelése pillanatában az áram által izzásba hozatik, a mint ez az idemellékelt 1. ábra segélyével rész­letesen ismertetve volt. 2. Jellemezve a találmányunk 1-ső részét képező gázlángzóban levő kis a födő­résznek, c tömegnek, V alakú d darab­nak, A mágnesnek, B orsónak, mely körülveszi a C lámpást, melyen a tulaj­donképeni lángzó van és egy vasrúdnak kombinácziója által, melyek ily módon és oly eredménnyel működnek, a mint a mellékelt rajz 1. ábrájában jeleztük. 3. Sajátunknak valjuk az elölni tervnek variansát, mely jellemezve van egy a födőrésznek, V alakú d darabnak, A mágnesnek, B orsónak, mely a C lámpás

Next

/
Oldalképek
Tartalom