11649. lajstromszámú szabadalom • Füstemésztő tüzelés lejtős kosárrostéllyal
Megjelent 1808 évi junins lió 25-én. 4 MAGY. ggg KIR. SZABADALMI ggti HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 11649. szám. V/e/2. OSZTÁLY. Füstemésztő tüzelés lejtős kosárrostéllyal. EGGENBERGER SYLVESTER ÉPÍTŐMESTER BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 deczember hó 30-ika. A jelen találmány tárgya egy kosárrostélytiizelés füstemésztő kazánfűtések számára, melyek a szénnek tökéletes elégését eredményezik és oly könnyen kezelhető, hogy az a fűtő figyelmességétől és szakértelmétől egészen független. A mellékelt rajz ily tüzelést az 1. ábrában függélyes hosszmetszetben, a 2. ábrában x—x és a 3. ábrában y—y szerinti metszetben tüntet föl, a 4. és 5. ábrák egy varianst tüntetnek ki az 1. és 2. ábrák megfelelő nézeteiből. A találmány fősúlya a kosárszerű, lejtős rostélyon nyugszik, mely az a tűztér alá van helyezve és a töltőgarattal b közvetlen összeköttetésben áll. A kosárrostély redőnyszerű rotélyokból c d e f áll, melyek alant egy erős, derékszögű, függélyes öntött keret g által támasztatnak és tartatnak össze. Az elő és hátsó rostély c és d szélesek és lejtősen hátrafelé esnek, míg a két oldalrostély e és f merőleges síkban fekszenek. Az előrostély c mintegy 45° alatt hajlítva van és ép úgy, miként a két oldalrostély e és /", a g kerettől egészen a b garat legalsó éléig nyúlik föl, mely az övboltozat h előfalára van szerelve és a melynek feneke b1 a c rostéllyal egy síkban fut össze. A hátsó d rostély valamivel meredekebben van hajlítva, mint a c előrostély és csak mintegy felényi oly magas mint a többi rostélyok; e rostély fölé van építve az i lánghíd. A g keret a rostélykosárnak mindig nyílt és egy falzaton j szabadon álló torkolatát képezi, melyből a hamu ezen j falazatra hull, honnan könnyen eltávolítható. A szén a b garaton át jut a kosárba, megtölti tökéletesen ennek legalsóbb részét és az előrostély c lejtőjéhez nyomulva, egészen a b garat nyílásáig megtölti a kosarat; ez után a garat is teljesen megtöltetik és később csak annyiban kell az utántöltésről gondoskodnunk, a mennyiben a szénréteg sülyed. A legélénkebb tűz a rostély legalsóbb részén fejlődik, mivel a ieVegő a tüzet itt mind a négy oldalról éri. Itt a szén tökéletesen hamuvá ég el, míg a fölötte levő rétegek a tűzfölülettel való érintkezésnél szintén égnek, a még magasabban levő rétegek pedig előmelegíttetnek. A kifejlődő erős láng az övboltozat h és i lánghid között száll föl és itt kereszteződik a /. csatornákból atűztérbe beáramló előmelegített levegővel, úgy hogy itt az előmelegített szénből fejlődő füstgázok okvetlenül teljesen elégnek. A hamu a <j kereten át mindig a j falazatra esik és a szén megfelelőleg mindig utána csúszik. A j falazat helyett — a mint a 4. és 5.
