11643. lajstromszámú szabadalom • Hűtő- vagy sűrítő

- -i — Az egyes K elemek egymás közti összekötése czélszerűen olykép történik, hogy a hűtőszer bennök ismert módon egy kígyóvonalú ide-oda menő, lehetőleg hosszú utat kénytelen megtenni. A rajzban az A hűtőszekrény különben két részarányosán elhelyezett hűtő-elemcsoporttal van ellátva (lásd 2. és 3. ábrát) a mi egyenletesebb hűtőhatást idéz elő az egész készülékben. Az üres hűtőelemek K, melyek merőleges keskeny O-forma keresztmetszetűek, legczélszerűbben öntöttvasból készülnek. Egy-egy végükön A>hál (lásd 5. ábra) zárva vannak, a másik végükön pedig köznyílással bírnak, úgy hogy itt kettesével legkönnyebb módon egy csőalakú aczélhüvellyel egymással szorosan összeköthetők. A gyűrűforma k2

üres térbe és a k3 illesztékbe behelyezett tömítők azonföliil a tökéletes tömítést biztosítják. Két-két vonórúd l a hútőelemek egy osztályát összevonja és azután egy magában szoros, összetartó hütőtestet alkot. Az egyes osztályok egymás között m csődarabok által m1

ellenanyacsavarokkal (1. és 2. ábra) szorosan össze vannak kötve. Ha tulajdonkép A hűtőszekrény kerül alkalmazásba, a hűtőtestek beépítése osztályonkint az a zárható nyílásokon át történik, mi mellett az egyes osztályok oly czélból, hogy a hűtendő gáztömecsek, mint a bevezetésben már említve volt, bensőleg keverődjenek, egymáshoz ellenhelyzetben alkalmaztatnak. Ha nagy A hűtőtér áll rendelkezésre, külön nyílások a hűtőelemek behelyezésére persze nem szükségesek. A lehűtött gázokból sűrített termékek lefolyása ismert módon egy alant alkalmazott a1

csövön át történik. A hideg hűtőszertől átjárt K hűtőtestek a lehűtendő gázból a fölületükön nedvességgel lepődnek be, a mi igen kedvező hőközléssel jár; mindenesetre a készülék födelén, midőn ez szénvilágítógáz részére szolgál, mint a rajzban föl van tüntetve, öntözőcsövek B vannak betéve, melyek által ammoniákos föcsölővíz juthat az ismert buktató módszerrel zuhogószerűen egy b szét.osztó csatornába, melyből a b1

csipkeszegélyek által finoman permeteztetve, a hűtőelemek fölszinére jut és ez utóbbiakat egyúttal a rájuk rakodott csapadékoktól és tisztátlanságoktól tisztítja. Magától értetődik, hogy az A edény vagy tér nagysága "és alakja, valamint a hűtőszernek és a hűtendő közegnek áramiránya semmi befolyással nincsen a találmány eszméjére és így több egynemű készülék az ellenáramelvnek esetleges föntartásával minden nehézség nélkül egymás mögé vagy egymás mellé csatolhatok. Ez esetben a legmelegebb gázokat hűtött levegővel, a hidegebbeket vízzel vagy hideg keverékkel, vagy mindkét hűtőszerrel vegyest fogjuk hűthetni. Látható továbbá, hogy a hűtőelemeknek a találmánynak megfelelő alakja és elrendezése épen olyan kedvezően használható mindennemű csöppfolyós testeknek, mint levegőnek hűtésére is. Az eddig ismeretes, gömbölyű csövű hűtőkkel szemben a merőleges keskeny 0 formájú hűtőelemeknek újszerű alkalmazása, mint azonnal látható, azonos föliiletnél lényegesen kedvezőbb hűtőhatást eredményez, mivel az utóbbi esetben a lehűtendő gáz sokkal nagyobb hútőfölülettel érintkezik, melynek merőleges része a hőközlés tekintetében döntő befolyással van. Továbbá ezen jellemzetes alakú hűtőtesteknek a találmány szerinti használatánál elvileg fontos: a hűtőszernek a hűtőelemek belsejében és a hűtendő közegnek az előbbeniek körül külsőleg való áramlása. Az e mellett a hűtőelemek külső fölületén lecsapódó sűrített folyadék a hőátmenőegyütthatót lényegesen emeli. A sűrített folyadék különben szabadon lefolyhat; esetleges tisztátlanságok, melyek e mellett a hűtőelemek külsejére lecsapódnék, eltávolítható a nélkül, hogy leszerelés szükséges volna és mint már a bevezetésben említtetett, a leírt belső hűtési elrendezés, a hűtőszernek a hűtendő gázzal, vagy hűtendő levegővel vagy folyadékkal minden oldalról történő körülzárása, végre bármely hőátadás ellen biztosít, míg esetleg a szabad, az A edényt vagy teret körülvevő levegő a hűtő-