11639. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nikkelnek nikkelcarboinylból való előállítására
szíilékberi*Foganatosítjuk, melynek egy szerkezeti példája mellékelt rajzokban van bemutatva. Az 1. és 2. ábrák a készüléknek két egymásra merőleges irányú függélyes metszetei. A 3. ábra a készülék fölülnézete. 4. ábra vígszintes metszet az 1. ábrának 4—4 vonala szerint. Az 5. ábra oldalnézet, mely a készülék külső hevítésére szolgáló csatornák elrendezését láttatja. A hengeres A edény előnyösen több, egymással összekötött, kisebb a a hengerből áll és a czentrális C csővel bír, mely az 0 gázkibocsájtó nyílásokkal van ellátva, melyeken át a B gázbebocsájtón beáramló nikkelkarbonilt tartalmazó gáz a nikkelsöréttel, golyókkal vagy egyéb apró nikkeldarbokkal megtöltött A eflénybe áramlik. A gáz a golyók közein áthatolva azokkal bensőleg érintkezik, miközben a gáz szétbontatik és a kiválasztott nikkel és nikkeldarabokra lecsapódik, míg a nikkeltől megfosztott gázok az L nyílásokon át az M gázvezetó csőbe áramolnak (1. ábra). A nikkelgolyók jelenléte által a karboniltartalmú gázok szétbontása siettetik és könynyebben és tökélet^ebben sikerül, mint ha a gázt üres kamrákban hevítjük. Hogy a golyócskáknak a kiválasztott nikkel által való egyesítését megakadályozhassuk, azokat folytonos mozgásban tartjuk, még pedig az által, hogy a hengeres A edény fenekéről folyton néhány golyót eltávolítunk. Ezt a bal és jobb csavarmenetű U csigával foanatosítjuk, mely a golyókat a két N szitadobba vezeti. A kisebb golyók a lejtős W fölületre hullanak és az E fölhúzószerkezet aljában ismét összegyűlnek, mely fölhúzó szerkezet a golyókat az ^tartálynak fölső toldatába szállítja, a honnan azok az X adagoló nyíláson át az A hengerbe viszszaejtetnek. Azon golyók, melyek oly nagyok, hogy a szitanyilásokon nem eshetnek át, a nagyobbik U1 csiga által az U3 csatornákhoz vezettetve, egy lejtős fölületre hullanak és erről a G szeleppel ellátott nyíláson át a Z gyűjtőkamrába jutnak. A nikkelt időről-időre ezen Z kamrából eltávolítjuk, annélkül, hogy ezáltal készülék munkamenetét megzavarnék. Ez akként történik, hogy miután a G szelepet a g fogasrúd, a c, fogaskerék és a kivűl elrendezett g2 fogantj segélyével elzártuk, a T ajtót kinyitjuk. Eri a csavarorsón előállítható Ftolattyút az Y1 fi gantyú segélyével kinyitjuk, mire az össze; nikkelt a készülékből eltávolíthatjuk. Az V U1 csigákat és az e E elevátort megfelelő transmissió segélyével az S szíjkorong által működtetjük. Hogy a gáznak be - és kibocsájtására szolgáló nyílásoknak bedugulását megakadályozzuk és a gáznak szabad be- és kiáramlását lehetővé tegyük, az egyes kis a hengerek belsejében az L gázkibocsájtó nyílások fölött az a1 és a czentrális C csőnek külső fölületén, közvetlenül az 0 gázbebocsájtó nyílások fölött a c1 kiszögelések vannak elrendezve. Ezen kiszögelések megakadályozzák, hogy a nyílások elé nikkelgolyók jussanak. Hogy a nikkelnek a czentrális C csőben való lecsapódását megakadályozzuk, a C csövet azáltal tartjuk hűtve, hogy az F csövön és az Fl csatornákon át vizet keringtetünk, mely az F'1 nyílásokon át kifolyik. A hengeres A edény az öntött vasból készült Q szekrénnyel van körülvéve, mely a P fűtőcsövekkel közlekedő H fűtő tereket képezi. Ezen P fűtőcsövek akként vannak elrendezve, hogy mindegyik a hengernek hőmérséklele a D tolattyúk segélyével külön szabályozható, úgy hogy az A edényben tartalmazott nikkelgolyóknak hőfoka krbl. 200° C., mely hőmérsékletnél a nikkelkarbonil szétbontatik. Annak megállapítására, hogy az A henger nikkelgolyókkal meg vau töltve, a részben forgatható, külső R1 fogantyúnak orsóján az R pálcza van megerősítve, úgy hogy a munkás az által, hogy az R pálcza mozgattatásánál ellenállást tapasztal, megállapíthatja, hogy a nikkelgolyócskák a készüléket bizonyos magasságig megtöltik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás nikkelnek nikkelkarbonilból való előállítására, jellemezve az által, hogy a
