11605. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagy hőmérsékletre fölhevített kazánvíznek csekély nyomással működő előgőzösítőbe való bevezetésére

A gőzfejlesztés folyamata a következő: A nagy hőmérsékletre hevített \\i az A keverő szerkezet segélyével a lángcsöves kazánból, annak legforróbb helyéről véve, a lángcsöves kazánban közvetlenül fejlesztett gőzzel kevertetik és a B C csövön át az szóró fúvókákhoz vezettetik,-melyek azt permetezve az alacsony nyomás alatt működő b előgőzösítőbe be fúvatják. A I.) előgőzősítőben uralkodó specifikus nyomásnak csökkentése folytán a gőzfejlesztés abban igen hevesen megy végbe. Az ekként fejlesztett gőz szárítás czéljából a G túlhevítő kígyón vezettetik keresztül, melyből az E gőzgyűjtőbe áramlik, a honnan a gőzfogyasztás történik. Az • A keverő szerkezet, mely által a K gőzdomban Összegyűlendő gőz a nagy hőmérsékre hevített vízzel összekevertetik, a jelen találmány lényeges részét képezi és annak berendezése a 4. és 5. ábrákból látható. A gőzdom belsejében a függélyesen álló, alúl nyitott, bemerülő s cső van elrendezve, mely fönt az 8 permetezőt tápláló csőhöz van kapcsolva és középső részén a nagyobb átmérőjű, eonaxális a cső által van körülvéve, mely fölül éá alul csavaranyákkal van elzárva és fölső részében lyukakkal van ellátva. Az s csőben a kúpos d fúvóka van elrendezve, mely az oldalas o nyílásokon át közlekedik az s és a csövek között lévő, gyűrűs keresztmetszetű h csatornával és fölül az s csőbe torkol, úgy, hogy a K dómban a víz szintje fölött összegyűlendő gőz az l lyukakon át a gyűrűalakú h csatornába tódul és a c nyílásokon a d fúvókába és ebből annak fölső nyílásán át az s csőbe áramolhat. A legmagasabb vízállásnál, vagyis a kazán fűtésének kezdetén a kazán víz a d fúvóka fölső torkolata fölött és a h csatornában ugyanazon szinten áll, úgy hogy a gőzdomnak gőztere el van zárva. Ha már most a dómban gőz gyűlik össze, az a víz szintjére nyomást gyakorol, úgy hogy a víz a bemerülő s csőben fölszáll és a li C "összekötő csövön és az s fúvókán át a I) előgőzösítőbe és innen a- G túlhevítő kígyóba jut. Ekként önműködőlég megakadályoztatik, hogy a G cső a kazán befűtésekor izzásba hozassék. Ezáltal egyidejűleg a vízszint a gőzdoniban közepes szintjéig sülyed, mely a d fúvókának kibocsájtó nyílásával egy magasságban van. , A további gözfejlesztésnél és a vízszint további sülyedésénél az s és a csövek között lévő gyűrűs keresztmetszetű h térben ugyanakkora magasságban álló víz a d fúvókán kíszoríttatik, mivel a vízszint sülyedésénél a gőzben a fúvóka kibocsájtó nyílásánál oly növekvő túlnyomás keletkezik, mely a a vízoszlopnak a vízszintig mért magasságának megfelel. A d fúvóka kibocsájtó nyilását oly nagyra választjuk, hogy a gőz kiáramlásakor nagyobb sebességet nyer. Ennélfogva a d fúvókból az s csőbe áramló gőz a kazánvízre szívó hatást gyakorol, úgy hogy az imént említett nyomáskülömbség víz és gőz között kiegyenlíttetik és egyidejűleg a víz bizonyos mérvű fölhajtásban részesíttetik. A fúvóka nyílásánál uralkodó ellennyomás a keverő szerkezet működésére nincsen befolyással. Ennélfogva tehát az s szóró fuvókába erősen fölhevített vízből és gőzből álló, a nyomástól független, egyenletes keverék vezettetik be, mely a nyomás mentesítésnek hatása alatt a csekély nyomással működő D előgőzösítőbe fecskendeztetik. Ha az M lángcsöves kazánban erősebb gőzfejlődés megy végbe, úgy hogy az öszszes fejlesztett gőz nem áramolhat egyenlő, sebességgel a d fúvókán keresztül, akkor a gőznek a víz fölött bírt túlnyomása fokoztatik, mely túlnyomás a vízszinttel lefelé szorítja és gőzkiáramlási sebességének fokozását, valamint a gőztérnek növekedését idézi elő. A keverő szerkezetnek a 6. ábrában bemutatott módosított foganatosítási alakjával ugyanezen hatást érhetjük el. Ezen berendezésnél a bemerülő « csőben elrendezett d gőzfúvóka az U alakura hajlított p csőnek rövidebb szárát képezi, mely aláírói van az csőbe betolva, míg a p csőnek másik szára a K gőzdom. fölső részébe a