11565. lajstromszámú szabadalom • Kerékpárkefe

Megjelent 1.898. évi junius lió 22-én. MAGY. ggj KIR. szabadalmi ||ih hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 11565. szám. XX/c. OSZTÁLY. Kerékpárkefe. sáchs. kardátschen-, bürsten- u. pinsel-eabrik ed. flemming u. c° czég sghönheideben. A szabadalom bejelentésének napja 1897 október hó 20-ika. A találmány általában oly kerékpárkefékre vonatkozik, melyeknél a sörtéket két összetekert drót közé fogjuk be, különösen pedig oly kefékre, melyek általában kettős vagy többszörös kefe név alatt ismeretesek, melyeknek tehát két vagy több kefetestük van. Eddig az ily kefék tartóvázának sör'•"fékkel meg nem rakott szabad végét egy külön rész segélyével kapcsoltuk, mely a fogantyú része, illetve a tulajdonképeni fogantyú pótléka gyanánt szerepelt, míg a találmány szerint magukat a szabad drótvégeket képezzük ki fogantyú gyanánt, úgy, hogy a külön összekötődarab elmarad. A drótrészeknek fogantyú gyanánt való kiképzése oly módon történik, hogjr

a drótvégeket megnyújtjuk és ekkor a fogantyú iránya más is lehet, mint a tulajdonképeni kefetartó. Maga a kefetartó vagy egyenes, vagy meg lehet görbítve, az első esetben a kefe a láncz tisztítására, az utóbbi esetben vagy csak a kerékabroncs, vagy a láncz tisztítására is használható. A csatolt rajzlapon a találmánynak több kiviteli módozata látható. A legegyszerűbb esetek az 1., 3., 5. és 7. ábrán láthatók. A 2., 4., 6. és 8. ábra ezen keféknek fölülnézete és már itt megemlítjük. hogy a két a a1

kefetestnek különböző keresztmetszete lehet, de világos, hogy egyenlő keresztmetszettel is kiképezhetők, sőt. hogy ez az általános szabály. Az 1. és 2. ábrán a a1

a kefetestek, melyeket a J2

kettős drót b bl

részei a bevezetőleg említett módon fognak be. A b2 kettős drótnak sörtékkel meg nem rakott részei a középen bs

tekeriileteket képeznek, úgy, hogy itt egy kiszélesedés keletkezik, mely fogantyú gyanánt szerepel és a kefe megfogását, illetve használatát megkönnyíti. Egy tekerület helyett igen természetesen kettő is alkalmazható, mint az a 3. és 4. ábrán öMiél látható, továbbá a tekeriiletek a kefetestek középvonalán átmenő síkkal szöget is képezhetnek. mint az 5. és 6. ábrán £»6

-nél látható. A fogantyút képező ellapult rész egy vagy több hurokszerű görbületet is képezhet, mint az a 7. és 8. ábrán látható, hol a bkettős drót csak egy hurokszerű b* görbületet képez. Lehetne ezt a görbületet az ellenkező irányban is alkalmazni. A 9. és 10. ábrán ez látható, de itt a görbület jóval hosszabb, úgy, hogy közvetlenül képezi a b7

fogantyút. Ez a fogantyú mindkét eset-