11550. lajstromszámú szabadalom • Újítások váltakozó áramú asynchron mótorokon
- 3 -esetben, ha csak kevéssé van megterhelve, nagyban ós egészben véve megtartja sebességét, úgy hogy a föliiletes megfigyelő a motornak állapotában semmiféle változást nem vesz észre. Ha a motort ellenben ezen állapotban erősen megterheljük, akkor annak sebessége rögtön körülbelül fél értékére, tehát valamivel 50 alá sülyed. Ha pedig megfordítva a motort nyitott J kikapcsolónál nyugalmi állapotából az által hozzuk forgásba, hogy az Rl ellenállást lassankint rövidre zárjuk, akkor a motor nagy erővel indul meg és megint _esak oly sebességet vesz föl, mely valamivel 50 alatt van. Itt is a sebesség, midőn a megterheltetés növekedik, néhány százalékkal csökken. A mótor a sebességnek ezen nagyságánál sokkal nagyobb forgató nyomatékot képes kifejteni, mint ugyanazon kapcsolásnál 100 közelében levő sebesség esetén. Megfordítva, a mint ismeretes, a normális többfázisú mótor negatív forgató nyomatékkal forog, ha annak sebességét 100-on fölül növeljük, azaz a gép ezen esetben elektromos energiát fejleszti. Hasonlóképen viselkedik a mótor nyitott./ kikapcsolónál, ha annak sebességét 100-on fölül növeljük. A mótor azonban föltűnő módon ugyanazon tulajdonságot mutatja, ha annak sebességét 50-en fölül növeljük; más szavakkal: nyitott J kikapcsolónál a gép mótor gyanánt forog, ha sebessége 50 alatt van, ellenben mint áramgenerátor, ha annak sebessége néhány százalékkal 50-en fölül van. Magánál az 50 es sebességnél azonban a gép üresen jár és a forgató nyomaték zéró. A még nem teljesen kifejlesztett elmélet valószínűvé teszi, hogy a forgató nyomaték befolyása a motornak sebességétől való függésében a 3. ábrában látható görbével tüntethető föl. Ezen ábrában egy derékszögű koordinátarendszerben a sebességek absczisszákként, a forgató nyomaték ordinátákként vannak fölrakva. E szerint két kongruens I és 11 görbét nyerünk, melyeknek egyike a másikba megy át, ha amazt az absczisszatengely körül forgatjuk. A két görbe az absczissza tengelyét a 100 sebességnél és az 50 sebességnél metszi át. Ha előbb a 11 görbét vesszük alapul, akkor belátható, hogy a forgató nyomaték a 100 sebességnél zéró és lassan növekszik ha a sebesség csökken. A gép tehát mótor gyanánt jár. Midőn a sebesség tovább csökken, a forgató nyomaték maximumát éri el és azután újból kisebbedik, hogy az 50 sebességnél még egyszer zéróvá legyen. A 11 görbének az absczisszatengely alatti további lefolyása még nincsen megfigyelve, de a mótor újbóli megterheltetésénél, pozitív forgató nyomatékot vesz föl, melyet az I görbébe láttat. Az ábra mutatja, hogy az 50 sebesség alatt a forgató nyomaték tetemesen nagyobb lesz, mint kevéssel a 100 sebesség alatt. Ha azonban a motort valamely külső erő által hajtjuk, úgy hogy sebessége 50-t túlhalad, akkor a forgatónyomaték megváltozik, a mikor is az az I görbét követi. A forgatónyomaték ekkor negatív lesz és a gép elektromos munkát szolgáltat. A leírt viselkedést tényleg számos esetben megfigyeltük. Az üzemnél követendő módszer, mely ebből adódik és mely a jelen találmány tárgyát képezi, abban áll, hogy az indukált résznek tekercselését a J kikapcsoló nyitása által (2. ábra) egyfázisú tekercseléssé alakítjuk át, ha a motort fél sebességgel akarjuk járatni és azt a ./ kikapcsoló zárása által többfázisú tekercseléssé alakítjuk át, ha a motornak teljes sebességgel kell járnia. Kitűnik továbbá, hogy az áramfogyasztás mindkét esetben meglehetősen egyenlő, míg a motornak hatásfoka csak csekély mértékben módosul. A különbség abból magyarázható, hogy az előbb említett esetben az áram és feszültség közötti fáziseltolódás tetemesen nagyobb, mint a másik esetben. A mint az adott magyarázatból kitűnik, az eljárás oly esetekben is egyaránt alkalmazható, melyekben a gépet fölváltva mótor és generátor gyanánt akarjuk használni. Ha pl. egy fölvonót a jelen találmánynak megfelelő rendszerrel látunk el, akkor az egyfázisú bekapcsolást személyek szállítására, tehát akkor, midőn a szállító kosárnak lassan kell járnia és a többfázisú kapcsolást áruk szállítására, tehát midőn a szállításnak