11475. lajstromszámú szabadalom • Eljárás égetett anyagból és kötőanyagból álló öntvény előállítására építészeti és kerámiai czélokra

Megjelent 1898. évi junius hó 14-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZAB A1) A L MI LEI KA S 11475. szám. XVII/a. OSZTÁLY. Eljárás égetett agyagból és kötőanyagból álló öntvény előállítására, építészeti és kerámiai czélokra. MICHELI VINCENZO MŰÉPÍTÉSZ FLOBENZBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 január hó 15-ike. A jelen találmány tárgyát képező eljárás építészeti és kerámiai czélokra szolgáló anyagöntvények előállítására vonatkozik, mely főkép azáltal tűnik ki, hogy a kész tárgyakat a formálás után nem kell többé kiégetni és így a kiégetés által előidézett méretváltozásoknál föllépő alakváltozások és repedések ki vannak zárva. Jelen eljárás szerint az agyagot, legyen az akár közönséges fazekasagyag, márga, kaolin vagy puzzolane, bolus stb., először kiégetjük és azután formáljuk egy kötőanyag hozzáadása mellett. A jelen eljárás tehát az eddigiektől abban különbözik, hogy itt az agyag kiégetése a formálás előtt történik, mi által bármily méretű építő vagy fazekas tárgy előállítása lehetővé van téve, a nélkül, hogy e czélra különös nagy kemencze szükségeltetnék. Lehetővé válik azon kívül az öntvény anyagában a keverési arányoknak tetszés szerinti változtatása, a szerint, a mint tűzálló, vagy könnyen ömleszthető dolgokat, vagy csupán burkolati anyagokat akarunk előállítani. E mellett az agyagból előállított tárgyak súlya is változtatható homoknak, fűrészpornak stb. hozzákeverése által, az építés czéljainak megfelelőleg és az előállított téglák különböző alkalmazása szerint. Még czelluloza vagy rostanyag is keverhető ezen anyaghoz. A jelen eljárás kivitelénél az anyag a következő műveleteknek vettetik alá: 1. kiszáríttatik, 2. a czélnak megfelelőleg durvább vagy finomabb porrá apríttatik, 3. a kellő hőfokra hevítve kiégettetik, 4. tésztává gyúratik és 5. a tészta kézzel vagy gépek segélyével tetszés szerinti alakra formáltatik. A szárítás történhetik akár levegőn, akár mesterséges szárítókban és ezt esetleg meg is előzheti a porrá aprítás. A kiégetés tetszőleges szerkezetű kemenczékben történhetik. Miután az agyag vagy az e helyett alkalmazott föld eléggé kiégett és további kontrakczió már nem várható, akkor szükség esetén még porrá apríttatik és a nyert por kéz- vagy gyúrógépek, például Boulet és Kraatz-féle gyúrógépek segélyével, kötőanyaggal kevertetik, formába helyeztetik, szükség esetén sajtoltatik, szálakká vagy csővekké alakíttatik, avagy hengereket és építőköveket készítünk belőle. Kötőanyagként meszet czementtel, hamút, kovasavat, szódát vagy hamúzsírt, valamint gyantákat, különböző zsírokat, olajokat vagy enyveket