11467. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ólomérczeknek vegyi úton való földolgozására

Megjelent 1898. évi jnnius hó 262 1-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 11467. szám. iv/h/l. OSZTÁLY. Eljárás ólom-érczeknek vegyi úton való földolgozására. GANELIN SALAMON VEGYÉSZ PHILADELPHIÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 november hó 9-ike. Jelen találmány alapját egy eddig ismeretlen reakczió képezi, mely abban áll. hogy ólomszulfid vagy ólomfényle legtöbb fém, mint zink, cadmium, mangan, alumínium, magnézium stb. (kivéve az alkáli-fémeket) olvasztott halogensóival cserebomlást szenved, mi közben az ólomszulfidból az ólom az olvasztott halogensó halogén elemével, utóbbinak fémrésze pedig az ólomszulfid kénjével egyesül. Ezen reakcziónál azonban víznek jelen lenni nem szabad, mert különben az olomchlorid könnyen visszaalakúl ólomszulfiddá. E találmány czélja ólmot vagy ezüstöt, avagy mindkét fémet tartalmazó kénérczeknek fémekké való redukcziójára gyakorlati módszert nyújtani. Az eljárás abban áll, hogy az érczet olvasztott halogensó, legczélszerübben olvasztott chlórsó fürdőbe visszük, melyben az ólom- ós ezüstszulfid olyképen bomlanak, hogy kénjük a fürdő bázisával egyesül, míg az olvasztott só chlórja az ólom vagy ezüsttel vegyül. A cserebomlás után tehát a fürdő ólom- és ezüstchloridot, és ha pl. halogénsónak zinkchloridot használtunk, zinkszulfidet tartalmaz. A zink-és ezüstsókat rendszeres lúgzási eljással extraháljuk a kihűlt tömegből, az ólomchloridot pedig kristályosítás által kapjuk. Az ezüst- és ólomsókból a fémeket kiválaszt hatjuk, ha olvadt tömegükbe pl. ziuket teszünk. Jelen találmány továbbá módot nyújtana arra, hogy legtöbb fém halogensóit szulfidekké alakíthassuk át. így ha egy fémszulfidot akarunk előállítani, akkor e fém olvasztott chloridját pl. ólomszulfiddel kezeljük. Az ólom-zink-érczek az eddig ismert eljárások szerint nem redukálhatok, mivel a zink az ólomolvasztási proczesszusnak ellentáll és mivel továbbá az érczet zink, desztillácziónak (magas lévén a desztilláczió hőfoka) alávetni lehetetlen, mert ólomgőzök az edény falait megmarják. E találmány lehetővé teszi az ólomzink tartalmú érczeknek földolgozását is, mi közben az ezüst- és ólomchlorid vagy fémalakban válik ki, míg a zinket mint szulfidét kapjuk. Az eljárás kivitele a következő: Az őrölt érczet olvasztott, vízmentes fémchlorid, legczélszerübben zinkchloridba tesszük; a reakczió az érczben levő ólom-és ezüstszulfid és az olvadt zinkchlorid között azonnal bekövetkezik, a mennyiben az egyszSrű cserebomlás folytán ólom- és ezüstchlorid keletkezik és pedig az érczben foglalt ólom- ós ezüstszulfiddal aequivalens. mennyiségben. így tehát az eredeti ólom-