11438. lajstromszámú szabadalom • Hengerszék új reczézésű hengerekkel

Megjelent 1898. évi junius lió 11-én. MAGY. KIRSZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 11438. szám. X'i- OSZTÁLY. Hengerszék új reczézésű hengerekkel. TELTSCHIK NÁNDOR MALOMTULAJDONOS BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 junius hó 10-ike. Elsőbbsége 189C. október 30-tól kezdődik Jelenleg a gabonaőrlés úgy történik, hogy a gabonát előbb durva reczézésű és különböző sebességgel forgó hengerekre eresztjük, azután vagy kövön, vagy finomabb reczézésű hengereken újból megőröljük. Minél finomabb őrleményt akarunk nyerni, annál finomabb reczézésű hengerekre kell a gabonát ereszteni s a lisztnek, különösen a búzalisztnek utoljára igen sima, sőt porczellánhengerek között kell őröltetni. Az eddigi őrlésmódszer szerint a durva reczézésű hengereknél eleinte igen kevés liszt nyerhető, míg később a finomabb őrlemény a finoman reczézett hengereken inkább csúszik és zúzódik. A találmány tárgyát képező új reczézésű hengerek ezen hátrányoknak elejét veszik s az őrlési folyamatot kezdettől végig igen egyszerűvé és előnyössé teszik. Ezen új reczézési rendszer abban áll, hogy a különböző sebességgel forgó hengerek közül a gyorsabban forgó sokkal durvább reczézéssel van készítve, mint a lassúbb forgású henger, vagy pedig a lassúbb forgású henger láttatik el a finomabb reczézéssel. Ez által a lisztképződés sokkal nagyobb és egyenlő erő mellett sokkal finomabb lisztet nyerünk s hozzá még az őrlésfolyamat is sokkal rövidebb. Ez abban leli magyarázatát, hogy ha a hengerek reczézése egyforma durva, akkor az őrlemény egy része a reczék közé tódul és a hengerszékből őrletlenül megy ki, ellenben ha a reczék egyenlő finomak, akkor az őrleménynek nincs ideje a reczék közé hatolni s intensive megőrlődni s így a hengeren inkább csúszik, mint őrlődik. Az ismeretes hengerszékeknél a gyakorlatban is tapasztaljuk, hogy a finom reczézésű hengerekre az őrlemény rátapad és kaparóval kell leszedni, a mely hátrány e találmánynál szintén nem fordul elő. Természetes, hogy az egyes reczék közötti távolság az őrlemény minősége szerint változik; ugyanis minél finomabb és szárazabb őrleményt akarunk, annál finomabb reczékkel látjuk el a gyorsabb forgású hengert; ha pl. a gyorsabban forgó henger a legfinomabb reczékkel van ellátva, a lassúbb forgásúnak sima, vagy porczellánhengernek kell lenni s ekkor igen jó eredményeket érünk el és ugyanazon erő alkalmazása mellett sokkal több lisztet nyerünk, mintha mindkét henger egyenlő reczézésű volna. Az ily szerkezetű hengerek mindenféle gabonanemek őrlésére alkalmasak. A hengerszók többi szerkezetrészein a találmány nem változtat, miért is a rajzban való föltüntetése fölösleges.