11436. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőzgéptolattyúk kenésére
— 2 — tolattyúk számára alkalmas kenő berendezést láttat. A mint az 1., 2. ábrákból látható, a jelen találmánynak egyik foganatosítási alakja abban áll, hogy az A tolattyútükör anyagában a csatornák rendeztetnek el, melyek az L L beáramlási nyílásokat és az L1 kiáramlási nyílást körülveszik és melyek a b cső segélyével a B kenőkészűlékkel vannak összekötve, mely ismeretes módon akként van berendezve, hogy az olaj a C szekrényben lévő tolattyúnak és tolattyútiikörnek csúszó fölületei közé folyhat. Ezen elrendezésnél, mely a 3. ábrában nagyobb léptékben van föltiintetve, az A tükör mély hornyokkal bír, melyek a d léczek által vannak lefödve. Ezen hornyok oldalfalai függélyesek, vagy a mint az a rajzban van föltüntetve, rézsútosak lehetnek. Minden esetben a d léczek a hornyok fenekén az e csatornákat hagyják szabadon, melyeken a B kenőkészűlékből jövő kenőanyag keresztül áramolhat. A léczek végeiken az /' csavarok által lefogatnak, úgy hogy azok a tolattyútükör fölött nem állhatnak ki. A d léczek oldalt a g rovátkákkal vagy kis nyílásokkal vannak ellátva (2. és 3. ábrák), melyeken az olaj kifolyhat és a csúszó fölületek közé juthat. Az olaj tehát mindazon pontokhoz eljuthat, melyeken a D tolattyúkagyló .tovamozog és a kenőanyagnak mennyisége módosítható a szerint, a mint a g kifolyási nyílásokat vagy bevágásokat szűkebbre vagy tágabbra csináljuk. A hornyok és léczek helyett a tolat,tyútükörnek anyagában az a hossz- és harántcsatornák rendezhetők el (1. és 3. ábrák), melyek megfelelően elosztott kis nyílásokon át a tolattyútükörrel összeköttetésben állanak. Ezen elrendezés által a D tolattyú és az A tükör közötti súrlódás, mely a tolattyút terhelő gőznyomásnak következménye, lényegesen csökkentetik és így a tolattyúmunkának és a csúszó fölületek elkopásának meg felelő csökkentését is eredményezzük. A 4. és 5. ábrák a tolattyú kenésére szolgáló módosított berendezést tüntetnek föl. Az A tolattyútükör a körülfutó derékszögű keresztmetszetű a horonnyal van ellátva, melybe a d fémkeret van pontosan beillesztve. Ezen keretnek fölső fölülete a tolattyútükörnek x x fölületével pontosan összeesik (5. ábra). A d keret az elsülyesztett fejjel bíró f csavarokkal van megerősítve és alsó részében lemetszett éllel bír (4. ábra), úgy hogy az az a horonynak falaival a háromszögű m csatornát képezi, melybe az olaj a tolattyútükörnek anyagában elrendezett b csatornán keresztül befolyik. A d keret az f csavarok segélyével akként van megerősítve, hogy az az a horonynak fenekéhez szorosan hozzáfekszik és belső oldalfölületével a megfelelő horonyfaltól kissé eláll, úgy hogy a szűk n hasíték képződik, melyen az olaj az m csatornából kinyomulhat és a tolattyútükröt keni. A mint az a 4. ábrából látható, az L1 kiáramlási nyílást L L beáramlási nyílásoktól elválasztó harántrészekben kenő hornyok nincsenek elrendezve, mi által megakadályoztatik, hogy a kiáramoló gőz a kenőanyagnak nagy részét a kiáramlási csatornába magával ragadja. Az a horony derékszögű keresztmetszet helyett bármely más keresztmetszeti alakkal is bírhat. A 4. és 5. ábrák bal oldalán a horony alul rézsútosan van kivágva, mi által az m csatorna nagyobb keresztmetszetet nyer. Rézsútosan vagy függélyesen elrendezett tolattyúknál czélszerű gondoskodni arról, hogy a kenőolajnak egyenletes elosztása biztosíttassék. Máskülönben az olaj fölös mennyiségban jutna a tolattyútükörnek legmélyebb részéhez. Ezen czélból az m czirkuláló csatornákba (6. ábra) k fémléczeket rendezünk el, melyek ugyanazon keresztmetszeti alakkal bírnak, mint az m csatornák és melyek oldalfölületeiken hosszhornyokkal vannak ellátva, úgy hogy az m csatornák több egymástól elkülönített vezető csatornákká vannak fölosztva. Megfelelő haránt összeköttetések által oly elrendezést létesíthetünk, hogy
