11429. lajstromszámú szabadalom • Kerékszerkezet
nyúlnak, úgy hogy a szegmentek a H keréktalphoz viszonyítva csak radiálisan, nem pedig tangencziálisan mozoghatnak. Az L szegmentek továbbá i1 fülekkel vannak ellátva, melyek alkalmas M összekötő közegek (pl. lánczocskák) segélyével a belső F F1 korongokkal vannak összekötve. Az utóbbiak tehát forgattatásuknál az L szegmenteket magukkal menesztik és ez utóbbiaknak l nyúlványai létesítik a H, illetőleg D keréktalpak forgattatását. Hogy a kereket könnyebben szerelhessük, csak a J korong van szilárdan a H keréktalphoz szögecselve. A J1 korong a j1 csapszögek segélyével van megerősítve. Mivel továbbá a K golyók mozgási terének meghatározása czéljából a J és J1 korongok távolságát pontosan kell szabályoznunk, a J1 korongot a 3. ábrában külön föltüntetett beállító szerkezettel látjuk el. A J1 korong szegmentszerű, ékalakú kiszögelésekkel, a H kerékkoszorúnak h széle pedig megfelelő, ékalakú h1 kiszögelésekkel bír, mely utóbbiak akként illenek az előbbeniekre, hogy a J1 korongnak a h karimához képest az egyik vagy másik irányban való forgatásánál a két J és J1 korongok egymáshoz közelíttetnek vagy egymástól távolíttatnak. A J1 csapszögek a J1 korongnak megfelelő hasítékain átnyúlnak és a J1 korongnak a kivánt állásban való rögzítését megengedik. Hogy a B légkamrának gyors elhasználódását azon pontokon is megakadályozzuk, melyekre az L szegmentek végei ráfekszenek, a B kamrát a b vastagításokkal látjuk el, melyek két-két szomszédos L szegment kiteött fekszenek (1. és 2. ábrák). A helyett, hogy az l kiszögelléseket és az tx füleket az L szegmentek végein, illetőleg közepén rendeznők el, lehet azokat megfordítva az L szegment közepén, illetőleg végein is elrendezni. Az X golyók köralakú sorok helyett sugaras rendszerben is elrendezhetek. A A keréktalpat alkalmas összekötő közegek segélyével közvetlenül a G keréktalppal is összeköthetjük, mely esetben az L szegmentek elmaradnak. Hogy a kerék belsejébe por és piszok be ne nyomulhasson, a j nyílásokat alkalmas, mozgatható korongokkal befödhetjük. A 4. és 5. ábrában bemutatott szerkezetnél a golyók a K tengelytől lehetőleg távol vannak elrendezve és a kivágott F2 lemezzel az F és F1 karimák megfelelő mélyítéseibe vannak zárva; itt az összekötő tagok csuklós M1 tagokból állanak (5. ábra). A B légkamra alkalmas pontján a pneumatikus abroncsoknál szokásos légszelepet és a kereken megfelelő kenőszerkezeteket rendezhetünk el. A keréknek belső része fából készíthető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kerékszerkezet, jellemezve egy B légkamrának az A keréktengely és a C küllőket hordó D keréktalp között való elrendezése által, oly czélból, hogy az említett légkamra oly távol legyen a pályától, hogy annak a pályán heverő tárgyak által való megsérülése kizárassék. 2. Az 1. alatt jellemzett keréknek egy foganatosítási alakja, mely egy a B légkamrát befogadó G keréktalpból, egy a légkamra körül elrendezett H keréktalpból és ezen H keréktalpnak a G keréktalphoz képest oldalas eltolódását megakadályozó J és J1 korongokból, a Ií keréktalpnak a G keréktalppal és viszont való együttforgását biztosító M és M1 összekötő tagokból és a C küllők által a H keréktalppal összekötött külső D keréktalpból áll. 3. Az 1. alatt jellemzett kerék a B légkamra és a H keréktalp között elrendezett L szegmentekkel, melyeknek l nyúlványai a H keréktalpnak megfelelő hézagolásaiba nyúlnak és melyeknek /1 nyúlványai az M vagy Ml inenesztők által a G keréktalppal vannak összekötve. 4. Az 1. alatt jellemzett keréknél a és J1 korongok közötti távolságnak pontos beállíthatósága czéljából a J1 korongon és a H keréktalpnak h karimáin ékalakú toldatoknak elrendezése. 5. Az 1. alatt jellemzett keréknél a B légkamrán b vastagításoknak elrendezése az L szegmentek nyomásának fölfogására. PAILM «ÉMVÉNYTÁR8A«Á0 NYOMDÁM BUOAPK6TEK (2 rajzlap melléklettel.)
