11419. lajstromszámú szabadalom • Mindennemű híg nedvek bepárlására és sűrű nedveknek vakuumkészülékekben való befőzésére szolgáló eljárás és készülék

azonban e szabályozás ellenére a nyomás­különbség szerfölött nagy ne legyen, vagyis hogy a B térben a fűtési fölület túlságosan szabaddá ne váljék, illetve hogy az A rész­ben a nedv nagyon magasra ne emelked­jék. a B részből egy k cső ágazik ki, mely az l könyökcső által az A részbe nyílik. Ha már most az emelkedő nyomás a B térből annyi nedvet szorított ki, hogy a k cső szabaddá lett, a párolt gőz k l csövön át A felé tódul és lehetetlenné válik, hogy a nedv fölszíne B térben még alább száll­jon ; ez a k l cső tehát mint biztosító szelep működik. A k csőnek az A felé irányuló egy nyílása helyett még egy második k1 könyökcsöve is lehet, sőt több is, a melyek különböző magasságokban egymás fölé le­hetnek elrendezve és csapok által elzárha­tók. Ez által lehetségessé válik, hogy a B térben a folyadék felszínének alsó határát tetszés szerint szabályozhassuk. Az 5. ábrán a bepároló akként van mó­dosítva, hogy az A tér egy hengerből áll, mely a bepárolóban központilag van elhe­lyezve. A B teret a kettőjök között maradó hengergyűrű alkotja; a két tér az A henger alján .S'-nél van összekötve. A többi csövek D E, illetve kiép olyan elrendezésűek, mint az 1. ábrában. A gőz a B1 csővezeté­ken át a különböző kigyóalakú csövekbe _B2 -be lép, a csapadékvizet a B3 cső ve­zeti el. A 2. és 4. ábrában a kétrészű bepároló helyett két külön A és B terű bepárolók vannak, melyeket a fönt jelzett módon egy S cső alant, továbbá a k l, illetve k1 l1 csö­vek egymással összekötnek. D, illetve D1 könyökcsöveiket a V, illetve V1 szelepek kötik össze. D és Z^-ből ágaz­nak ki az E és El csövek, melyek a C pá­rolt gőzvezetékbe nyílnak. A szeleptestek akként vannak egymással összekötve, hogy meghatározott időszakokban fölváltva nyi­tódnak és záródnak. Ha a V zárva van — mint a 3. ábrában — V1 nyitva áll és for­dítva; ha tehát V zárva és VL nyitva van, a B térben a nyomás emelkedik és a ned­vet S-en át ^á-ba hajtja, ha mindkét szelep nyitva tartatik, az A és B nyomáskülönb­sége meglehetősen kiegyenlítődik, a nedv nyomban visszafolyik addig, nu'g mindkét térben ugyanegy fölszín nem létesül. Ha most a V záródásánál V1 kinyílik, az yl-ban a nyomás emelkedik és a nedv /1-ból .B-be szoríttatik. A szelepeknek váltakozó időszaki mozgá­sánál tehát a nedv A és B között S-en át tartósan ide-oda folyik. A szelepek természetesen bármely ala­kúak lehetnek, egyáltalában helyettük bár­mely elzáró készülék is alkalmazható; moz­gásba hozataluk is tetszés szerinti. A 6. és 7. ábrák példaképen egy ilyen szelepet mu­tatnak metszetben és alaprajzban. Az f sze­leptest egy z h emeltyűvel a szeleprúd által össze van kötve, ez emeltyű z-nél egy má­sik y körül forogható emeltyűhőz van erő­sítve és végén egy g súlyt visel. Ezen, eset­leg még külön vezetett emeltyűhőz ütődik egy bütykös vagy nyomó csiga x, mely egy a w w csapágyakban forogható o orsókra mozgathatlanul rá van ékelve. Az o orsót a p p lánczkerekek és az r r lánczok for­gatják s ez által az x nyomócsiga révén az f szeleptest fölemeltetik, azaz a szelep ki­nyittatik. A nagyobbszerű p lánczkerekek az o orsó forgássebességének változtatására szolgálnak. A 2. ábrában bemutatott esetre vonatkozólag, melyben két bepároló egy-egy szeleppel van összekötve, az o orsón még egy q lánczkerék van fölékelve, mely r1 láncza által a másik szelep egy megfelelő lánczkerekével akként van összekötve, hogy a két szelep záródása és nyitódása válta­kozva történjék. A jelen találmány lehetővé teszi, hogy a bepárolók mérete tetemesen csökkentessék, de e mellett a munka mindazonáltal sokkal jobb, mert a nedvnek tartós folyása a gőz­kiválást nagyban gyorsítja. A sűrű ezukornedvnek vakuumkészűlé­kekben ezukortömeggé való befőzésénél a főzőanyag tartós mozgása által a gőzkiválás gyorsítása és a czukorjegeczek kedvezőbb képződése szintén el lesz érhető. Vakuum­készűlékek a 3. és 4. ábra szerint szer­keszthetők álló fűtőcsövekkel vagy kígyó­alakúakkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom