11415. lajstromszámú szabadalom • Gép patkó- és egyéb szögek előállítására
— 3 — formálása be van fejezve. Ezen g bélyegzőpártól a csíkot előbb fölfelé, azután félkörben lefelé, a második 1 dressurán keresztül és a gl hengerbélyegzők között vezetjük át, a mint ezt a 21. ábra láttatja; e közben a két g g1 hengerbélyegzőpár között lévő, hajlított csíkot 90°-kal elcsavarjuk, mi által a négyszögű keresztmetszettel bíró csík, mely az első bélyegzőpár között élén állva préseltetett, a másik bélyegzőpár között lapján fekve halad keresztül. Ezután a csíkot újból meggörbítve és 90°-al elcsavarva a következő 1 dressurába és a lprmadik g"- bélyegzőpárhoz vezetjük; a </3 gl <f' bélyegzőpárokra nézve ugyanazon művelet ismétlődik, mire a csíkot, mely már most egy sor összefüggő szögdarabot képez, a K levágó készülékhez ve-Z3tjük (12. ábra), mely az egyes szögdarabokat egymásután levágja. Mihelyt egy-egy h szögdarab le van vágva, az a k k1 csatornák valamelyikébe hull és ezek által a fejet előállító és csúcsosító készülékhez vezettetik. Ez utóbbiak külön gépek részét képezhetik, előnyös azonban azokat az imént leírt géppel egyesíteni és együttesen az L tengely által hajtatni. Ezen tengely a B tengellyel a 1) I)1 fogaskerekekkel kapcsolódó /l fogaskerék által áll összeköttetésben és az m1 excentert hordja, mely ide-oda járó mozgását az L tengelyre tolt, hasított m- karral közli, mely két görgő segélyével az excenteren vezetődik. A külső karvéggel a T-alakú M emeltyűnek m3 karja csuklósan van összekötve, mely emeltyű az mi csapágyban leng. Ezen M emeltyűnek másik két karja az N N1 egyetemes csuklók és az n illetőleg n1 vezetőrudak (4. és 5. ábrák) és a kereszteződő »s illetőleg n* és u2 csapok által az o o1 könyökcsuklókkal van összekötve. Az egyik csuklófél az A alaplapon van megerősítve, a másik a fejelő bélyegzőt tartó F tolattyúval van összekapcsolva. Az M emeltyűnek lengése által a fejelő- vagy összenyomóbétyegző ide-oda tolatik, hogy a szögdarabot tartó bélyegzőket a fej képzése közben szilárdan megtartsa. A nyers darabnak a fej képzése, a rézsútosítás és a csúcsosítás közben való megtartására két egyenlő szerkezetcsoportot rendezünk el, melyek a következő berendezéssel bírnak: A szakaszos forgásba hozott függélyes S tengelyen, mely az sa csapágyban forog, a korongszerü .s> 3 üllő van elrendezve, melyre az s1 tartólemez van erősítve. Ezen la]) kerületén szabályos távolságokban, a két részre osztott t t1 bélyegzők számára, bizonyos s kivágásokkal vannak ellátva. Minden bélyegzőnek külső t1 részét ágyában eltolhatjuk, úgy, hogy a t t1 bélyegzők szétnyílhatnak, hogy a közéjük erősen beékelt szöget szabadon bocsássák vagy bezáródhatnak és a munkadarabot a fej képzése közben szilárdan. a csúcsosítás közben pedig lazán megtartják. Az S tengellyel szakaszos mozgást előnyösen valamely kapcsolószerkezet segélyével (1., 6. és 7. ábrák) közölhetünk, melynek s* kereke ezen tengelyen ül, míg az s6 kilincs, az s° tolattyú, az s8 rúd és az s7 excenter segélyével az L főtengelytől ideoda járó mozgást nyer. A kapcsolókeréknek visszaforgatását a keretre erősített rúgós visszatartókilincs által akadályozzuk meg. E helyett természetesen bármely más, ezen czélnak megfelelő szerkezetet is alkalmazhatunk. Az s3 üllőkorongnak síkjában, az a1 tartólemez két oldalán a rézsútosító és csúcsosító készülékek vannak elrendezve Ezek könyökcsuklók és (a fejet előállító tolatytyúkhoz hasonló) vezetők által mozgatott bélyegzőtolattyúkból állanak, melyeknek hatásos fölületei minden egyes esetben a végzendő munkának megfelelően vannak alakítva. Az u rézsútosító bélyegzőtolattyúk az U rudak által hozatnak mozgásba, melyek a W hombára vannak függesztve, mely a Wl csapágyakban fekszik és excenter és iv rúd által az L főtengelytől mozgattatik. A csúcsosítást végző V bélyegzőtolattyúk a v rudak által a W bombával vannak összekötve. Ezen berendezés általánosan ismeretes és ezért közelebbi magyarázatot nem igényel. Ha a szögcsík a hengertengelyek között
