11388. lajstromszámú szabadalom • Újítások a vegyületek megbontására szolgáló eljáráson és készülékeken, valamint a nyert termények alakításán
2 — Az A térnek ép ily C töltő és E kiürítő szerkezete van. A készülék működés módja a következő : A kívülről fűtött B1 és B2 tereket szénnel vagy más alkalmas anyaggal töltjük, míg az A teret a redukálandó anyaggal, melyet alkalmas alakra hoztunk, rakjuk meg. Az Fí F2 gáztartályokat tiszta szénoxyddal vagy szénoxyd és hydrogén keverékével töltjük, vagy pedig egy más oly anyaggal, mely a vasat redukálni bírja. Ha az egész készülék ily módon elő van készítve, a szivattyút működésbe hozzuk és így a .B'-ben fölhevített gázok az érczekkel találkoznak. Az érezek redukálásánál az oxygén a szénoxydot és hydrogént széndioxyddá és vizzé égeti el és ezeket a gázokat a szivattyú ^t-ból B1 -be nyomja és B-bői megfelelő mennyiségű gázt vezet ^4-ba. A /i1 -be viszszavezetett végtermények (szénsav, vizgőz) itt vörös izzó-szénnel érintkeznek, mely a gázokat szénoxyddá és hydrogénnéredukálja. A dugattyú minden löketével ez a folyamat ismétlődik. Az érezek oxygénjét ily módon a szénhez és a szenet pedig a legkedvezőbb alakban egy szivattyú segélyével lehet az érczhez szállítani. Az F1 F< 1 gáztartályok és az IV- és A'2 vezetékek űrtartalma oly módon van megszabva, hogy a szivattyúba sohase juthasson meleg gőz, tehát a szivattyú alacsony hőfoknál tetszőleges nagymértékben fölhevített gázokat tarthat mozgásban, miután a tüzelés és a szivattyú között levő gázréteg a szivattyút tökéletesen szigeteli. Lehetne azonban a jelzett két tartály alkalmazása nélkül is dolgozni. Ily módon a készüléket csak üzembehozatalánál kell a reagens gyanánt szereplő gázzal tölteni, a készülék működése közben amúgy is keletkezik kémiailag tiszta reagens, mely a gázok nyomását tetemesen nagyobbítja, Minthogy pedig az eljárás kivitelénél az eredmény akkor, ha a gázok nagyobb nyomás alatt állanak, kedvezőbb, a jelzett körülmény a földolgozandó érezek redukálását sietteti. A gázok nyomása bizonyos határokon belül tetszőlegesen nagyobbítható, mi sokban hozzájárul, hogy a készülék kedvezőbben működik. A gáztartályokon alkalmazott manometerek a nyomás nagyságáról adnak számot és ha a gázok nyomása egy bizonyos fokot elért, a fölösleges gáz arra használható, hogy pl. a reakeziókamarákat fütsük. A manometer jelzéséből a folyamat lefolyására, illetve bevégződésére is biztos következtetést vonhatnak. A Bl Bi kamarákat akkor, ha más érczet és nem vasérczet akarunk redukálni, nem szénnel, hanem más reagenss&l töltjük. Ha a reakezió befejeződött, a redukált fémet a készülékből eltávolítjuk és a készüléket újból ércczel töltjük. Minthogy a kemencze szerkezete és alakja sokféleképen módosítható, a kemenczét egyes adagokkal is lehet táplálni és így a kemencze működését folytonossá lehet tenni. A gázokat a készüléken egyszerűen keresztül lehet vezetni és a használat után egy alkalmas tartályban fölfogni és mint azt leirtuk, újból föl lehet használni. Világos, hogy ezen eljárás szerint tetszőleges széntartalommal bíró vasat lehet előállítani. Az ily módon előállított kovácsvasat utólag hegesztésnek lehet alávetni, az öntöttvasat és aczélt pedig átolvasztani. Hogy más fémeket, pl. czinket is redukálhassunk az érezeiből, az A és B\ illetve B2 kamara között egy alkalmas kondenzátort lehet alkalmazni. Ha a redukáló gázokhoz ammoniákot keverünk, mellékterményül cyanammoniumot nyerünk. Ha a B1 B2 terekre nátriumgőzöket viszünk, vagy ha alkalmas keverék segélyével magában a kemenczében állítunk nátriumgőzöket elő, a redukálás nátriumgőzökkel is végezhető. Ezek az utóbb említett gőzök oly érezek redukálására használhatók, melyek szénoxyddal vagy hydrogénnel nem redukálhatok. A használt gázok ebben az esetben is regenerálhatok oly módon, hogy azokat az A térből a B1 és fi2 térbe nyomjuk. Ugyanezen alapelv szerint lehet a réz, ezüst, ólom stb. érczeket is redukálni. Oly reagenseknél, melyek alacsonyabb hőfoknál folyós vagy szilárd állapotba jutnak, a vezetékekbe alkalmas készülékeket lehet el-
