11369. lajstromszámú szabadalom • Készülék fűtő és hajtó közeg gyanánt használható gázgőzelegynek előállítására
óvjuk, a kazánban az f védő lemezeket | rendezzük el, melyek a láng teljes kifejlését i megengedő teret határolják. Mivel a kazánfalak ezen elrendezés folytán csak belső nyomásnak vannak alávetve és azoknak szilárdsága túlnagy fölhevítés folytán bekövetkezhető káros befogadásoknak nincsen alávetve, nagyobb feszültségek engedhetők meg, mint az eddigi nagynyomású kazánoknál. Az égési gázok melegét forgó hőközlő szerkezet segélyével a kazán alsó részében összegyűlendő víznek gőzösítésére használjuk föl. Ezen szerkezet a 1. és 2. ábrákban bemutatott foganatosítási alaknál g g csőnyalábból áll, melynek csöveit a g1 tengelyre ékelt két g2 korong tartja meg. A gx tengely a kazán belsejében ^'-nál, azon kívül pedig </4 -nél van ágyazva és alkalmas hajtó szerkezet által lassan forgattatik. Az égési gázok az épen a víz szintje/ fölött lévő g csöveken átáramlanak, ezeket fölhevítik és rajtuk lévő vizet gőzösítik. Mihelyt ezen csövek a vízbe merülnek, megmaradt melegüket átadják és a rájuk rakódott hamutól megtisztíttatnak, mely a víz iszapjával együtt lassan a fenékre rakódik és időrőlidőre a li csövön át eltávolítható. A g1 tengelynek gs csapágya akként van elrendezve, hogy az a b1 tányér szélén túlömlő víz által hűttetik. A generátort folyós vagy gázalakú anyaggal is fűthetjük. Ezen esetben az a rostélyon lévő szilárd tüzelő anyag csak a tulajdonképeni égési anyagnak tartós gyújtására szolgál. Erősebb üzemre szánt kazánoknál ajánlatos a külső kazánfaluak azon részeit, melyek a legnagyobb hőnek vannak alávetve, f1 hőszigetelő réteggel borítani (3. ábra) és a kazánt az i tápvíztartállyal körülvenni, úgy, hogy a kazánnak kifelé elvesztett melegét a tápvíz fölvegye, i1 a tápszivattyú, i2 pedig a c csövön át az égési levegőt a kazánba beszorító légszivattyú. A levegőnek az i2 szivattyúba való komprimálása által fejlesztett meleget akként hasznosíthatjuk, hogy a tápvizet a légszivattyú hengerének i* köpenyén keresztüláramoltatjuk. Az 5., 6. és 7. ábrák a hőközlő és gőzösítő fölületeknek néhány foganatosítási alakját tünteti föl sematikusan. Ezen fölületek helytállóan is lehetnek elrendezve, mely esetben azonban vízszintesen helyezendők el, úgy, hogy a tápvíz az egyik föliiletéről a másikra folyva gőzösíttetik. A 8. ábrában bemutatott foganatosítási alaknál a tápvíz aj szóró fúvóka segélyével a láng által átjárt j1 csőbe vezettetik. Ily gőzösítő készülékek csoportonként elrendezve közös gőzgyűjtővel lehetnek összekötve, melytől azok k csapok által elzárhatók. A gőzből és égési gázokból álló elegyet motorok működtetésére és fűtési czélokra alkalmazhatjuk. A víz- és légszivattyút a főmotor vagy külön motorok segélyével működtetjük. Ezen nagy feszültségű gázelegy igen gazdaságos expansio-diagrammot eredményez. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Készülék fűtő és hajtó közeg gyanánt használható gázgőz-elegynek előállítására, jellemezve az által, hogy az egy zárt tüzelő térbe bevezetet tápvíz az égési gázok által fölhevített g fölületeken gőzösíttetik és a gőz az égési gázokkal nagy feszültségű forró eleggyé egyesíttetik. 2. Az 1. alatt jellemzett készüléknek egy foganatosítási alakja, melynél a szilárd égési anyagnak egy zárt A tartályban elrendezett és egy c csövön át levegővel táplált a rostélyon való elégetése által előállított égési gázok szilárdan álló (sík) vagy mozgatható (cső-, korong-, gyűrűvagy spirális-alakú) g hőközlő falakat fölhevítenek, melyek egy a rostély fölött elrendezett b1 tányérba bevezetett és ez által előmelegített tápvízzel egymásután érintkezésbe jönnek. 3. Az 1. alatt jellemzett készüléknek egy foganatosítási alakja, melynél a tápvíz egy j szóró fúvókán át az égési gázok által átjárt jl csőbe vezettetik. 4. Az 1. alatt jellemzett készüléknél f védőfalaknak és esetleg a tartályfalak szige-
