11316. lajstromszámú szabadalom • Prizmás üvegtáblácskák vagy téglák és ezekből képezett ablaktáblák vagy effélék

mákkal egyetemben valamely mintát alkotnak. A táblácskának a fényforrás felé néző oldalán D prizmák (8. ábra) rendezhetők el, melyek a fényhatás fokozása czéljából a hátsó B prizmákkal együttesen hatnak és szintén valamely mintát képeznek. A 12. és 13. ábrákban bemutatott foganatosítási alaknál a táblácskába fémmel, zománcczal vagy egyéb anyaggal kitöltött E hornyok vannak képezve, melyek magasabban fekszenek mint a B prizmák közötti mélyedések és előnyösen a prizmák fölső éleivel egy szintben vannak elrendezve, úgy hogy fölfekvési fölületek gyanánt szolgálnak és a prizmákat sérülésektől megóvják és egyszersmind mintát is képeznek. A 14. ábrában a táblácska hátsó oldalán láthatók ily F hornyok. *•• A B prizmák helyett G kúpsorokat (15. és 16. ábrák) is rendezhetünk el, melyek (17. és 18. ábrák) egymás közé nyúlván vagy egymás mellett lehetnek elrendezve, vagy mint a 19. és 20. ábrákban, csonkítottak is lehetnek. Ezen kúpok is, mint előbb a prizmák, belőlük előállított ablaktáblákkal a fényhatás és világosság fokozására szolgálnak, mivel ezen kúpok a mélyebb fényforrásokból rájuk vetődő fényt is megtörik és a szükséges irányban a megvilágítandó térbe vitetik és abban szétszórják, mig a prizmák nem képesek teljesen hasonlóan hatni; ez utóbbinak pl. naplementekor nem képesek a világító hatást fokozni. A 21—23. ábrákban H és J a fölülvilágító ablaktáblák kereteit képezik, melyek közül II a pri/jnnkkal egy síkban fekszenek, míg J ezen síkkal szöget képez, úgy hogy a fölülvilágítónak rendes állásánál vízszintes helyzetben van. A 24—27. ábrákban az ablaktól oldalt tetszőleges alakú K prizmás táblák vannak elrendezve, melyek függélyes csuklók körül akként forgathatók, hogy mellső szélük az ablak előtt összeérhet; ezen oldaltáblákat (24. és 25. ábrák) fölülvilágító táblával befödhetjük. Ez által jelentékenyen nagyobb fényfölfogó fölületet nyerünk, mely kis ablakon át valamely sötét helyiségben nagy fénymennyiségnek vetítését teszi lehetővé; ezen elrendezés tehát mindenütt alkalmazható, a hol fölös fény jelenlétében kis ablakok vannak alkalmazásban, mivel ekkor nem csupán csekély mennyiségű, a mellette lévő teret még sötétebbnek föltüntető fény szóratik a megvilágítandó helyiségbe, hanem a prizmás táblák a fényt még diagonális irányban bevetítik az illető helyiségbe és azt teljesen megvilágítják. A prizmás táblácskákat vagy téglákat mintázott lapoknak vagy alaktábláknak előállítása czéljából tetszőleges módon egyesíthetjük, a mint ez a 28. és 30—35. ábrákban látható. A szomszédos prizmás táblácskasorok között az L fémcsíkokat vagy bordákat alkalmazunk, melyek azokat körülfogják és erősen összekötik. Az említett berakott anyagból (fémből, zománczból stb.) előállított E F díszítések kúpokkal ellátott tábláknál is alkalmazhatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Prizmás üvegtáblácskák vagy téglák, melyek a megvilágítandó helyiség megvilágítási hatásának fokozása czéljából B prizmákkal, továbbá ez utóbbiak hatását fokozó és egyszersmind mintát képező C prizmacsoportokkal ellátott vékony, lapos A1

testrészből állanak, a hol is ezen két prizmacsoport az A1 testrésznek vagy csak egyik oldalán (1—6. ábrák), vagy pedig elkülönítve annak mindkét oldalán lehet elrendezve (7—11. ábrák). 2 Az 1. alatt jellemzett prizmás táblácskáknak vagy tégláknak egy foganatosítási alakja, jellemezve a B prizmákba berakott, fémből vagy zománczból készült E F csíkok által, melyek magasabban fekszenek, mint a prizmák közti mélyedések, a prizmák megsérülésének elkerülésére, ezeknek fölfekvési föliiletül szolgálnak és a táblácskákban mintát képeznek. 3. Az 1. alatt jellemzett üvegtáblácskáknak vagy tégláknak egy foganatosítási alakja, jellemezve a B prizmák helyett elren-