11294. lajstromszámú szabadalom • Nagysebességű lokomotív

- 3 hogy az alsó kazánon, melynek helyzete meglehetősen kedvezőtlen, nagyobb mennyi­ségű levegőt szívassunk át. A fölső G kazantest a középső kazán­testtel a g g g csöveken közlekedik és a tűzhely fölé nyúlik, fűtőcsövekkel ellátva nincs, de van több g1 g2 g3 gőzdomja, me­lyekből a gőzt a hajtóhengerekbe és a dinamó­gép gőzgépjébe lehet vezetni. „ A tűzhely szélessége a szabvány által megengedett maximális szélességgel egyezik meg és a II H H tartókerekek fölött van szerelve, a tüzelésben egy Ten-Brück-féle 1 forraló van elhelyezve, melynek különle­ges alakja a rajzból világosan kitűnik és a tulajdonképeni czélján kívül még mint ernyő is szerepel. Ez a kazánberendezés lehetővé teszi, hogy a gőz által hajtott kerekek .J J1 tengelyeit a középső és alsó kazántest között helyez­zük el, mikor igen nagy, minimálisan 3 m. átmérőjű kerekek használhatók anélkül, hogy evvel a lokomotív stabilitása csökkenne és hogy a kazán túlságos magas helyzetet foglalna el. A gyors járású gépeknél pedig a nagy kerekek alkalmazása igen fontos, mert csak így lehet meggátolni azt, hogy a dugattyúk, tolattyúk túlságosan gyorsan mozogjanak, hogy a kiáramló gőz rétegeket képezzen és elérni, hogy a gép általában kedvező viszonyok között működjön. A tűzhely födelén egy i darab van, mely a fölső kazántesttel közlekedik, ez a fölső kazántesttől kiindulva egészen a középső kazántest alsó éléig ér, ez a rész azon­kívül, hogy ernyőt képez, a füstgázokat a kazántestek között egyenletesen osztja meg, minthogy a gázoknak az volna a törekvésük, hogy a középső kazántestbe jussanak. A tűzhely hátsó részén két tüzelőajtó van alkalmazva, melyeken át a fűtők a tü­zelést végzik. A K rostély tetszőleges szerkezetű lehet, és mint hogy a tűzhely a kerekek fölött is elnyúlik, a rostélyfölület igen nagy lehet, minek következtében az elpárolgás is ked­vező föltételek mellett fog végbe menni. A fölső kazántestben levő víznek körül­belül x-ig kell érnie és a tűzhely boltozatát be kell födnie. A lokomotív gőzgépje egy compoundgép, a gépnek négy, a kereten kívül alkalmazott hengere van, melyek közül kettő L L nagy nyomással, kettő pedig L1 L1 kis nyomással dolgozik. A hengerek egymással páronként a tandemrendszer szerint vannak kapcsolva, Woolf módszere szerint. A kazángőzzel táplált hengerek a mellső ./, az expandáló gőzzel táplált hengerek pedig a hátsó J1 tengelyre hatnak. Ez a berendezés fölöslegessé teszi, hogy a tengelyeket egymással hajtórudak segé­lyével kapcsoljuk, de a két tengely forgan­tyúja ennek daczára állandóan ugyanazt a szöget képezi, a gép jól ki van egyensú­lyozva és az indítás könnyen végezhető. Az L1 LL hengerek két tartó között van­nak ágyalva, az L L hengerek a mellső ke­rékvázon nyugszanak. A kazángőzzel táplált és az expandáló hengerek között egy közbeeső tartály van elhelyezve, ez az M tartály az alsó és kö­zépső kazántest mellett van elhelyezve és a három kazántesttel együtt egy közös, hőszigetelő anyagból készült burkolatba lehet zárni. Hogy az indítás könnyebb legyen, a tar­tályba közvetlenül kazángőzt is bocsájtha­tunk, ebben az esetben a kis nyomású hen­gerből kifúvatott gőzt közvetlenül a sza­badba bocsátjuk. A gőzelosztás Walschaert rendszere sze­rint történhetik, melynél a gőzelosztó mecha­nizmusokat egyetlen, a menetirány megvál­toztatására szolgáló, gőzellensúllyal terhelt mechanizmus működteti, mely a befuvatás szünetelése alatt az elosztó mechanizmu­sokat oly módon kapcsolja, mely a gépészt akaratától teljesen független és mely már előzetesen van megállapítva. A lokomotív mellső részén van az elek­tromos berendezés, mely a mellső trükköt képező tengelyeket hajtja. Ez a berendezés két közönséges N compound gőzgépből áll, melyek két oldalt szimetrikusan vannak el­helyezve és a közöttük levő 0 dinamót hajtják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom