11250. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nagy, jól kiképzett kristályok előállítására
Megjelent 1898. évi május hó l'<-én. MAGY. A KIR. SZABADALMI Bili HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 11250. szám. IV/i. OSZTÁLY. Eljárás és készülék nagy, jól kiképezett kristályok előállítására. DR BOCK JÁNOS VEGYÉSZ DREZDA/M RADEBEULBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 deczember 3-ika. Elsőbbsége 1896 november 28-tól kezdődik. A jelen találmány tárgyát eljárás képezi szerves és szervetlen kristályosítható anyagoknak oldataikból laza kristályok alakjában való nyerésére és nagy, jól kiképzett kris- [ tályok előállítását czélozza. A jelen találmány a mozgás közben való kristályosításnak azon ismeretes módszerén alapszik, mely szerint egyes kristályok képzése az azoknak anyagot szolgáltató oldatnak és a kristályoknak folytonos helyzetváltozása által idéztetik elő. Ezen módszernek eddigi foganatosításai a nagy üzemben való alkalmaztatásánál nem szolgáltattak minden termék számára kielégítő eredményeket. Ennek legfőbb oka a mozgás, illetőleg a helyzetváltozás előidézésének alkalmatlan módjában rejlik. Ha ez akként történik, hogy a kristályokkal ellátott oldatban egy kavaró szerkezetet működtetünk, akkor a növekvő kristályok fejlődésük folyamán ' mechanikus támadásoknak vannak kitéve, miáltal azok összenyomatnak, széthasíttatnak, szétmorzsoltatnak, stb. úgy, hogy ekként az egyenletes és zavartalan növekedés kizáratván, sem jól kiképzett, sem pedig nagy kristályok nem képződhetnek. Ezen hátrány különösen akkor érezhető, ha a kristályoknak és konczentrált oldatnak fajsúlya között tetemes különbség van, mivel ekkor a kristályok mindig gyorsan esnek az edény fenekére, különösen, ha a kristályok már j nagyobbak. Hasonló hátrányok merülnek föl a második eddig használt foganatosítási módnál, mely szerint a kristályosítást egf tengelye körül forgó nagyobb edényben végezzük ; ezen esetben a növekedő kristályoknak nagy része az edény forgása következtében az esési szögön túl kitolatik, úgy hogy a kristályok folyton egymásra hányatnak. A harmadik, alsó bevezetésünek nevezett eljárás pedig, melynél az oldatot alúlról hagyjuk egy magas kristályrétegen átnyomulni, az által, hogy a kristályok súlyuknál fogva lefelé mindinkább összenyomulnak, réteges összenövések és egyéb, sok oldatot illetőleg anyalúgot befoglaló halmazállapotok keletkezését eredményezi. Az itt fölsorolt hátrányokat a találmány tárgyát képező következő eljárás és készülék segélyével kiküszöbölhetjük. A kristályokat hosszú kristályosító pálya mentén vékony rétegben rendezzük el. Ezen pálya vízszintesen vagy kissé lejtősen van ágyazva és pl. csatorna- vagy csőalakú edény alakjában lehet foganatosítva. A tápláló oldatot a kristályok réteg-
