11244. lajstromszámú szabadalom • Elektromos mérő és számlálókészülék önműködő elektromos hajtószerkezettel és kilendítés közben szabadon lengő műtartóval
nyúlvány elhaladása után a rúgok nyugvó állásukba visszamennek és a c1 c2 kontaktusokat újból zárják. Ha már most az «2 tengely ellenkező irányban visszaforog, akkor a W könyökemeltyűnek n1 nyúlványa újból beleütközik az f5 rugóba. E közben az p rugónak a r1 kontaktuson túlterjedő vége, minthogy ez most a c1 kotaktuson ellennyomásra talált és ennek következtében ezen irányban nem térhet ki, az érintkezési helyen annyira meghajlik, hogy az n1 nyúlvány mellette elhaladhat, a mikor is a c2 kontaktus nem szakfttatik meg. Midőn a forgó vagy osczilláló P lendítő kerék meghatározott nyugvási vagy a zéró állással bír és e közben a c1 c2 kontaktust meg kell szakítani, a hajlításra szükséges munkát és az p rugónak a c1 kontaktus és annak vége között levő részének erejét, ellentétben a c1 kontaktus és a rúgónak a JL -en való megerősítési pontja közötti részével, igen csekélyre kell választani. Hogy a nyugtalanító (lendkerék) kilengései igen hosszúak ne legyenek, erre korrek-* túrát létesíthetünk. Ez abban áll, hogy a kontaktuszárást és ennek következtében a lendítő keréknek továbbhajtását megszakítjuk. mihelyt annak kilengése egy meghatározott nagyságot elért. Ezen czélból az 0 szorítón elrendezett, három n1 n* n3 nyúlvánnyal bíró és az a3 tengely körül forgatható W könyökemeltyű elbillentésre van berendezve és a megfelelő állásokban az 0 szorítóra erősített és az n2 nyúlványra nyomó p rúgó nyomása által szilárdan megtartatik. A lendítő keréknek kilengésénél az n1 - orr az f6 rúgó közvetítésével a c1 n2 kontaktusra addig hat, míg a kilengés bizonyos határt ért el. Midőn a kilengés ezen határt meghaladja, az n1 nyúlvány az x ütközőbe ütközik, a W könyökemeltyű a pontozott állásba (6 ábra) csap át. úgy hogy az n1 nyúlvány az p rúgó mellett elhalad, a nélkül, hogy ezen c1 c2 kontaktusra hatna. A lendítő keréknek visszajártánál a W könyökemeltyű hatásos állásában ismét visszajár, minthogy az n> nyúlvány, mely más síkban leng, mint az m1 , az y ütközőbe ütközik és ekként a W könyökemeltyűt fölállítja. A V lendítő kerék lengési időtartamának pontosabb szabályozására az fi rugónak meghosszabbítása vagy megrövidítése által eszközölt ismeretes szabályozáson kívül még a következő, már említett elrendezés is van létesítve. Az p spirálrúgó egyik végével a lendítő kerékre van erősítve, míg másik vége a B menesztő kengyellel van összekötve és ez utóbbit a lendítő kerék mozgása közben a skála fölött ide-oda meneszti (3., 4. és 5. ábrák), a mikor is a menesztő kengyel a skála zéró pontját elérve (5. ábra), a II ütközőbe ütközik és így a lendítő kereket tovább nem követheti. A lendítő kerék ennek következtében a B kengyel nélkül ugyanazon irányban tovább forog és a kilengés végéig az P rúgót folyton kifeszíti. Az p rúgó működésével ezután a lendítő kerék a rúgó kifeszítésének megfelelő nagyobi) vagy kisebb gyorsulást nyer. Tehát a lendítőkerék járatának szabályozása czéljábói csak az U rúgófeszítő szerkezetet a nyíl irányában jobbra vagy balra kell forgatni. Ezen elektromos számláló és mérő készülékek, melyeken vasból készült tekercsek, magvak, fegyverzetek stb. jönnek alkalmazásba, azon hátránnyal bírnak, hogy az ezek által eszközölt mérés hyszterizis következtében nem pontos. Ezen hibát már most a jelen találmány tárgyát képező, pl. (periodikus) wattmérő szerkezetnél a következő elrendezóssel küszöböljük ki (8. ábra). Midőn a B menesztő kengyel a Z mutatót a mutató kilendítéseinek összegezése czéljábói a zéróállásba visszameneszti, a B kengyelen levő C kontaktuslemezek az m1 m2 feszültségi tekercseket a d1 d2 pontokon át és a J áramtekercset az e1 e2 pontokon át rövidre zárják, a hol is a feszültségi tekercsek előtt W1 előkapcsolási ellenállás van bekapcsolva és csak ez utóbbi mögött létesül a rövidzárás. A mozgatható J áramtekercs ismeretes módon oly ellenálláshoz van kapcsolva, melynek végén a potenciálkülönbséget és
