11244. lajstromszámú szabadalom • Elektromos mérő és számlálókészülék önműködő elektromos hajtószerkezettel és kilendítés közben szabadon lengő műtartóval

nyúlvány elhaladása után a rúgok nyugvó állásukba visszamennek és a c1 c2 kontaktu­sokat újból zárják. Ha már most az «2 tengely ellenkező irányban visszaforog, akkor a W könyök­emeltyűnek n1 nyúlványa újból beleütközik az f5 rugóba. E közben az p rugónak a r1 kontaktuson túlterjedő vége, minthogy ez most a c1 kotaktuson ellennyomásra talált és ennek következtében ezen irányban nem térhet ki, az érintkezési helyen annyira meghajlik, hogy az n1 nyúlvány mellette elhaladhat, a mikor is a c2 kontaktus nem szakfttatik meg. Midőn a forgó vagy osczilláló P len­dítő kerék meghatározott nyugvási vagy a zéró állással bír és e közben a c1 c2 kontak­tust meg kell szakítani, a hajlításra szük­séges munkát és az p rugónak a c1 kon­taktus és annak vége között levő részének erejét, ellentétben a c1 kontaktus és a rúgó­nak a JL -en való megerősítési pontja közötti részével, igen csekélyre kell választani. Hogy a nyugtalanító (lendkerék) kilengé­sei igen hosszúak ne legyenek, erre korrek-* túrát létesíthetünk. Ez abban áll, hogy a kontaktuszárást és ennek következtében a lendítő keréknek továbbhajtását megszakít­juk. mihelyt annak kilengése egy meghatá­rozott nagyságot elért. Ezen czélból az 0 szorítón elrendezett, három n1 n* n3 nyúlvánnyal bíró és az a3 tengely körül forgatható W könyökemeltyű elbillentésre van berendezve és a megfelelő állásokban az 0 szorítóra erősített és az n2 nyúlványra nyomó p rúgó nyomása által szilárdan megtartatik. A lendítő keréknek kilengésénél az n1 - orr az f6 rúgó közvetí­tésével a c1 n2 kontaktusra addig hat, míg a kilengés bizonyos határt ért el. Midőn a kilengés ezen határt meghaladja, az n1 nyúlvány az x ütközőbe ütközik, a W könyök­emeltyű a pontozott állásba (6 ábra) csap át. úgy hogy az n1 nyúlvány az p rúgó mellett elhalad, a nélkül, hogy ezen c1 c2 kontaktusra hatna. A lendítő keréknek vissza­jártánál a W könyökemeltyű hatásos állá­sában ismét visszajár, minthogy az n> nyúl­vány, mely más síkban leng, mint az m1 , az y ütközőbe ütközik és ekként a W könyök­emeltyűt fölállítja. A V lendítő kerék lengési időtartamának pontosabb szabályozására az fi rugónak meghosszabbítása vagy megrövidítése által eszközölt ismeretes szabályozáson kívül még a következő, már említett elrendezés is van létesítve. Az p spirálrúgó egyik végével a lendítő kerékre van erősítve, míg másik vége a B menesztő kengyellel van összekötve és ez utóbbit a lendítő kerék mozgása közben a skála fölött ide-oda meneszti (3., 4. és 5. ábrák), a mikor is a menesztő kengyel a skála zéró pontját elérve (5. ábra), a II ütközőbe ütközik és így a lendítő kereket tovább nem követheti. A lendítő kerék ennek következtében a B kengyel nélkül ugyanazon irányban tovább forog és a kilengés végéig az P rúgót foly­ton kifeszíti. Az p rúgó működésével ezután a lendítő kerék a rúgó kifeszítésének meg­felelő nagyobi) vagy kisebb gyorsulást nyer. Tehát a lendítőkerék járatának szabályozása czéljábói csak az U rúgófeszítő szerkezetet a nyíl irányában jobbra vagy balra kell forgatni. Ezen elektromos számláló és mérő készü­lékek, melyeken vasból készült tekercsek, magvak, fegyverzetek stb. jönnek alkalma­zásba, azon hátránnyal bírnak, hogy az ezek által eszközölt mérés hyszterizis következ­tében nem pontos. Ezen hibát már most a jelen találmány tárgyát képező, pl. (perio­dikus) wattmérő szerkezetnél a következő elrendezóssel küszöböljük ki (8. ábra). Midőn a B menesztő kengyel a Z mutatót a mutató kilendítéseinek összegezése czél­jábói a zéróállásba visszameneszti, a B ken­gyelen levő C kontaktuslemezek az m1 m2 feszültségi tekercseket a d1 d2 pontokon át és a J áramtekercset az e1 e2 pontokon át rövidre zárják, a hol is a feszültségi teker­csek előtt W1 előkapcsolási ellenállás van bekapcsolva és csak ez utóbbi mögött léte­sül a rövidzárás. A mozgatható J áramtekercs ismeretes módon oly ellenálláshoz van kapcsolva, melynek végén a potenciálkülönbséget és

Next

/
Oldalképek
Tartalom