11231. lajstromszámú szabadalom • Újítások akkumulátortelepek elektródáin

•i csatornák és menetek egy rendszere húzó­dik végig, melyekben tetszőleges kereszt­metszetű T rudak vagy csövek vannak elhelyezve oly módon, hogy a rudak és a menetek falai között bizonyos köz marad­jon. Azon kívül a lemezek sem fekszenek szorosan egymásra, hanem egymástól az o nyílásoknál alkalmazott c alátétlemezek segé­lyével bizonyos távolságban vannak tartva. Ezek a lemezek ugyancsak tetszőleges ala­kúak lehetnek, az alátétlemezek furatának fala és az ezeken átmenő rudak között pedig bizonyos köz marad. Két o o nyílás, illetve két alátétlemez között a távolság oly módon van megszabva, hogy az illető lemezek a saját súlyuk ha­tása alatt be ne hajoljanak. Hogy az elektróda - lemezeket teljesen elkészítsük, a rudak két végén korongokat alkalmazunk, melyek közül az egyik a rúd­dal egy darabot képez, a másikat pedig a rúdon alkalmas módon lehet megerősíteni. Végiil az egyes lemezeket elektromos tekintetben egymással forrasztás által kap­csoljuk és hasonló módon kötjük össze az elektródákat is telepekké. A 3., 4., és 5. ábra ily módon összeállított elektródákat ábrázol, még pedig hosszmet­szetben (3. ábra) az 5. ábra x y vonala szerint, keresztmetszetben (4. ábra) az 5. ábra xx y1 vo­nala szerint és fölülnézetben (5. ábra). A lemezek, rudak és alátétek száma és nagy­sága a létesítendő kapaczitásnak megfele­lően változik, csak a többi föltételt kell teljesíteni. Bár ezen szerkesztési mód által egy egészet képező elektródát állítunk elő, az elektródáknak mégis van bizonyos fokú rugalmassága. A közök, melyeket a leme­zek között alkalmazott és a c alátétek segélyével létesítünk, lehetővé teszik, hogy az elektródát képező anyag szabadon ki­tágulhasson, a nélkül azonban, hogy az elek­tródák megvetődnének. Bármely irányban menjen is tágulás végbe, az elektrolytek keringése és a fejlődő gázok szabad elszál­lása mindig biztosítva vau, ha csak a tömör részek és az üregek viszonyát helyesen állapítottuk meg. A rudak és alátétlemezek tetszőleges anyagból készülhetnek, de szükséges, hogy az illető anyag a telepben végbemenő másodlagos folyamatokban részt ne vehes­sen. így pl. lehetne azokat ólom-antimon ötvözetből készíteni, vagy még czélszerűb­ben valamely kisebb fasúlyú anyagból, pld. ebonitból, mi által az elektróda súlyát lehet kisebbíteni. A telep mindkét elektródáját ily módon lehet szerkeszteni, de lehetséges csak az egyik, főleg a positiv elektródát ily módon összeállítani, negatív elektróda helyett pedig tetszőleges más elektródát használni. A tapasztalat mutatja, hogy az ily módon szerkesztett elektródáknál a tágulásnak más hatása nincs, csak az, hogy a fém a nyílásokat kitölti, szükséges azonban, hogy az üregek nagysága a lemezek lehetséges tágulásával helyes arányban álljon. Az elektrolyt keringése és a gázok elszállása ebben az esetben is a kellő sebességgel történik. Az áram elvezetésére S rúd szolgál. SZABADALMI IGÉNY. Elektróda másodlagos telepekhez, jellemezve az által, hogy az aktiv anyagot képező fémrészek egy sor egymás mellé vagy fölé helyezett tiszta vagy ötvözött ólom­ból álló lemez képezi, mely lemezeket öntés, hengerlés, sajtolás segélyével állítunk elő, sík vagy hullámos folüle­tiiek, egymással forrasztás, hegesztés vagy más módon létesített elektromos kapcsolatban állanak és egy sor furattal vannak ellátva, melyek a lemez hosszabb oldalával párhuzamosan fekvő nagy tengellyel bíró elipsziseket képeznek és az egyes lemezeken oly módon vannak alkalmazva, hogy az összeállított elek­tródában egy folytonos furatot képez­zenek, míg az elektródákat képező leme­zeket egyes korongok tartják egymástól a kellő távolságban és a lemezek fura­tain és az alátéteken átmenő tetszőleges keresztmetszetű rudak fogják össze, melyek a lemezek és alátétlemezek fu­ratait nem töltik ki teljesen, hanem bizonyos közt hagynak és oly anyag-

Next

/
Oldalképek
Tartalom