11223. lajstromszámú szabadalom • Elektromos ívlámpa
— 3 val van kapcsolva, ez a széntartó lefelé mozog és a szenek ily módon egj máshoz közelednek. Ezen mozgás közben a lánczok a 1( kerekeket az 5. ábrán látható nyíl értelmében forgatják, és a kilincsek a fogazatra feküdvén, a kerék forgását nem akadályozzák. Ha a szenek egymáshoz ismét közeledtek, a szolenoidokon ismét gyöngébb áram fog átfolyni. Világos, hogy a szolenoidok mágneses ereje mindig nagy fog lenni a magok leesésének meggátlására, minthogy a szolenoidokon mindig átfolyik egy bizonyos áram és mert ha a szenek távolsága nagyobbodik, a szolenoidokon átfolyó áram is erősebbé lesz és a vasmagokat fölhúzza, tehát a széncsúcsok egymástól mindig a kellő távolságban fognak lenni. A H H1 magok és ennek következtében a G G1 széntartók is a szolenoidok hatása alatt állandóan egyensúlyban vannak. Minthogy a szenek fokozatosan fogynak, az A A1 főcsévéken nagyobb mennyiségű áram fog átmenni, a nélkül, hogy a fényív megszakadna ; a távolság szabályozása abban a pillanatban kezdődik meg, mikor a mágneses erő oly nagy lesz, hogy a H II1 magok erősen meghúzatnak, mely mozgás a G Gx széntartókra is átvitetik, tehát a széncsúcsok egymáshoz közelednek. Ez a közeledés elég nagy arra, hogy a széncsúcsok fogyását ellensúlyozza, de nem lehet oly nagy, hogy a széncsúcsok egymással érintkezhessennek, mert ha a távolság normálissá lesz a szolenoidokban keringő áram túlságosan gyenge lesz ahhoz, hogy a vasmagokat eltolhassa. Hogy az A A1 szolenoidok mágnesessége a szolenoidok egész hosszán egyenletes legyen, a szolenoidokat egy vasmagba lehet zárni, melynek végeit az a a1 korongok zárják el. A szenek távolságát az 0 kilincsek határolják, tehát fölösleges annak megemlítése hogy az 0 kilincsek o hasítékait beállíthatóvá lehet tenni. A kilincseket oly tagokkal is lehet helyettesíteni, melyek egyszerűbb módon szabályozhatók, mint az a 6. és 7. ábrán látható. Ekkor az L tartóban egyszerűen egy kart erősítünk meg, melyben az R peczek tolódhatik el. Ennek a peczeknek vége a kerék fogaiba fogódzik. A peczeknek az l1 karban való eltolódását egy beállító készülék segélyével lehet szabályozni. Erre a czélra az r csavar szolgál, melybe az R peczek ütközik, ha az mozgása végpontjához elérkezett. A leírt lámpa olyképen is módosítható, hogy a H II' magok fixek, de az A A1 csévék mozognak. Ebből a czélból a jelzett II II1 magok a CD keresztrudakkal vannak kapcsolva és legczélszerűbben csonka kúp alakjában képezhetők ki, melynek nagyobb alapja a C keresztrúd felé fordul. Az A A1 csévék a fix magokat korülfogó orsókra vannak tekercselve és az alsó G széntartóval állanak kapcsolatban. Az Tlánczok a cséve fölső részével vannak összekötve és a K csiga fölött elhaladva, szabad végükön a fölső széntartóval vannak kapcsolva. Az ily lámpa működésmódja lényegében ugyanaz, a mi az előbb leírté. Az A A1 csévék ekkor a II H1 magok szerepét játszák. A működésmód könnyen érthető, ha megfontoljuk, hogy egy változó keresztmetszetű vasrúdra húzott cséve oly módon tolódik el az áram hatása alatt, hogy a vasrúd nagyobb keresztmetszete felé tolódik el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. ívlámpa, melynél a szenek eltolódása automatikusan, a mellékáramkörbe iktatott A A1 csévék hatása alatt megy végbe, az által jellemezve, hogy a II II1 szolenoid magok az alsó, nagyobb súlyú G széntartóval vannak kapcsolva, a két G G1 széntartót pedig a lámpaváz fölső C keresztgerendájának L csapágyaiba ágyalt K kerekeken futó I láncz vagy más hasonló értékű szerkezeti rész köti össze. 2. Az 1. alatt védett ívlámpa egy kiviteli módozata, az által jellemezve, hogy a széntartókat egymással kapcsoló I láncz vezetésére szolgáló K kerék kerülete fogazva van, eme fogakba pedig az 0 kilincs fogódzik, mely o hasítékával az
