11223. lajstromszámú szabadalom • Elektromos ívlámpa
Megjelent 1898. évi május lió 16-én. MAGY. - • < SZABADALMI SZABADALMI LEIRAS 11223. szám. VII/h. OSZTÁLY. Elektromos ívlámpa. DR MERSCH PÁL ORVOS PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 november hó 3-ika. A találmány tárgya egy elektromos ívlámpa, melyet az a berendezés jellemez, hogy a széncsúesok automatikusan közelednek egymáshoz. A széncsúcsok közelítése először a lámpa üzembe hozatalánál, azután pedig a széncsúcsok fogyásánál válik szükségessé. Fontos továbbá a találmánynál az a berendezés, mely a széncsúcsoknak egymástól való távolságát határolja. Ily lámpa a csatolt rajzlapon látható. Az 1. ábra a lámpa oldalnézete, részben függélyes metszete a 2. ábra 1—1 vonala szerint. A 2. ábra a lámpa fölülnézete. A 3. ábra vízszintes metszet az 1. ábra 2—3 vonala szerint, A 4. és 5. ábra részletrajzok, míg a 6. és 7. ábra a 4. és 5. ábrán látható részek más kiviteli módozatát ábrázolja, A lámpának két finom drótból tekercselt A A1 csévéje vagy szolenoidja van. Ezek a szolenoidok a B BL csövekre vannak tekercselve, melyek lefelé folytatódnak és alul a G széntartók vezetékét képezik, míg fölül és alul a C illetve D keresztrudak segélyével vannak egymással összekötve, úgy, hogy egy zárt keretet képeznek. Az A A1 szolenoidok dróttekercselései kétoldalt a B Bl csövekre forrasztott a a1 I bádogkorongok között vannak elhelyezve A fölső korong a C keresztrúddal érintkezik. A B B1 csövek alsó részén egy-egy b hasíték van. melybe a G széntartó végei fogódzanak. A széntartó végei a csövekben levő H H1 vasmagokhoz vannak megerősítve, mely magok csőalakúak, kör- vagy négyszög-keresztmetszetűek, hengeresek vagy kúposak lehetnek és a B B1 csövek belsejében eltolódhatnak. Ezt az eltolódást az A A1 csövek mágneses hatása idézi elő, másrészt pedig az, hogy alsó széntartó és a rudak súlya a fölső széntartóénál nagyobb. A magok fölső végén egy-egy I láncz vagy más vonótag van alkalmazva. Ez a láncz fölül a megfelelő B illetve B1 csövön megy át és a cső fölső végét elzáró J dugó j nyílásán a csőből kilép, azután a K kerék fölött halad át és szabad végével a fölső G1 széntartóhoz csatlakozik. A K kerék a C gerendára szerelt L tartókba van ágyalva. A fölső G1 széntartó az alsó, a II H1 magokkal kapcsolt G széntartónál könnyebb vezetésére a függélyes M csövek szolgálnak, melyek az a a1 korongokon vannak megerősítve. A széntartók vezetése esetleg csigák közbeiktatásával is történhetik. A K kerekek, melyek fölött az I lánczok
