11221. lajstromszámú szabadalom • Újítások aranyat vagy ezüstöt vagy mindkettőt tartalmazó érczek kikészítésére és ezen fémek kivonására szolgáló eljáráson és készülékeken
az éreznek átlagos természete szerint az utóbbihoz hozzákevert oldat súlyának 005— 0'2°/0 között változik, a hol is ezen oldat mennyisége legfeljebb annyi lehet, mint a kezelendő anyag súlya. Ha nem cyankálit, hanem valamely más cyanogent szolgáltató olüószert használunk, akkor az egyes esetekben alkalmazandó mennyiség úgy választandó, hogy az ugyanannyi cyanogent legyen képes szolgáltatni, mint a megfelelő menynyiségü cyankáli. Némely éreznél előnyös az oldószerrel összeköttetésben valamely oxydáló anyagot is alkalmazni, mint pl. nátrium-peroxydot (vagy hasonló más peroxydot), káliurapermanganatot, ferricyankáliumot vagy más alkalit vagy földalkalicyanidot vagy effélét, hogy a cyanogen hatását intenzivebbé és gyorsabbá tegyük. Azt találtuk, hogy sokkal jobb eredmények érhetők el, ha a kezelendő anyagok savanyúak, a mit az által érhetünk el, hogy az iszaphoz oxydáló elegyet adagolunk, mely erős bázikus anyagot, mint nátriumot, káliumot vagy effélét tartalmaz, vagy legalább szolgáltatni képes; ilyen pl. a nátriumperoxyd, melyből 1 /i —1%-ot (az oldat után számítva) vagy legalább l /» kgr.-ot tonnánként (a kezelendő anyag után számítva) kell alkalmaznunk. Azt találtuk továbbá, hogy különösen, ha a kezelendő anyag csak neutrális vagy bázikus anyagokat vagy keverékeket tartalmaz, előnyös oxydáló anyag gyanánt pikrinsavat (vagy más hasonló oxydáló savas vegyületet) alkalmazni, melyből az oldatnak O O5°/0 -át vagy legalább az egész anyag tonnájaként 1/a kgr.-ot használnunk. A mint ismeretes, az oldószerül használt cyanid az aranyra egyrészt saját oldó hatásanál fogva, másrészt azon cyanogén hatásánál fogva hat, mely az anodán a cyanidból fejlődik, de mely itt az anodán nem maradhat meg, mivel annak forgó mozgása folytán a tartályban lévő anyag fölső részébe emelkedik. A nemes fém ezen eljárásnál kettős alkalicyanid gyanánt válik ki, pl. ha cyankálit alkalmaztunk, kettős arany és kálicyanid gyanánt, mely azonban áz anoda hatása következtében folyton visszajut az anoda és kathoda közötti térbe és itt erősen alávettetik az elektromos áram behatásának, úgy, hogy a nemes fém a higanykathodára lerakodik és ott amalgamáltatik és ha az elektromos áram intenzitása elegendő, az alkálicyanid regeneráltatik és a cyanogén az iszapban szabadon lerakodik és abban tartalmazott ujabb fémmennyiségekre hat. Az eddigiek egyaránt alkalmazhatók az ezüstre is, de hogy az ezüstöt aranytartalmu érczekből vagy oly ezüsttartalmu érczekből, melyekben az ezüst a cyanid által könnyen ki nem oldható alakban tartalmaztatik, kiválasszuk, előyösnek találtuk az ily érczekből, vízből, nátriumchloridból vagy más alkali vagy földalkalichloridból álló és forgó anoda által fölkavart iszapot 83—100° C.-ra fölhevíteni, a mi tetszőleges módon pl. úgy* történhetik, hogy az iszap elkészítésére forró vizet alkalmazunk vagy abba gőzt fuvatunk be. Ha az iszap az említett hőmérséket elérte, a közönséges aranyérczeknél alkalmazottnál nagyobb feszültségű villamos áramot járatunk át rajta 2—4 óra hosszat, a mikor is az érczekbeu tartalmazott ezüst az áramnak és sónak kombinált hatása folytán ezüstchloriddá lesz, mely (a nátriumchlorid nem lévén oly mennyiségben jelen, hogy azt kioldhatná) az iszapban szuszpendálva megmarad, míg a durvább aranyszemcsék, ha jelen vannak, a mint említettük, a higanykathodára ülepednek. Ezután az iszap hőmérsékét legalább 40° C,-nál mélyebbre csökkentjük, az adagon alkalmas áramot járatunk át és oly elegendő mennyiségben adjuk hozzá az oldószert, pl. cyankálit, hogy az úgy eziistchoridot, mint az esetleg előforduló finomabb aranyrészecskéket is kioldhassa. Ezen esetben is előnyös az oldószeren kívül pikrinsavat vagy más oxidáló elegyet alkalmazni, melyet a föntebb leírt módon és mennyiségben adagolunk az iszapba"* A cyanid által kivont ezüstchloridbóf képződő oldható ezüstcyanid az anoda és kathoda közötti térbe sülyed, melyben, a mint azt föntebb az aranyeyanidra nézve leírtuk az
