11190. lajstromszámú szabadalom • Gőzfűtési cső és eljárás annak előállítására
Megjelent L898. évi május lió í2-éii. MAGY. KIR. SZABADALMI f|IM HIVATAL 1J 11190. szám. II/h. OSZTÁLY. Gőzfűtési cső és eljárás annak előállítására. KOFFLER FRIGYES VILMOS MÉRNÖK BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 október hó 26-ika. A jelen találmány tárgyát gőzfűtési cső képezi, mely egészen fémből van előállítva és azon tulajdonsággal bír, hogy ezen előállítása következtében minden pontján csaknem egyenlő vastagsággal és egyenlő fokú ruganyossággal, valamint a gőznyomás ellenében elegendő ellenállási képességgel bír. Ezen gőzfűtési cső gyűrűszerű, párhuzamos, egymással váltakozó vagy csavarvonalasan elrendezett domborodásokból és mélyítésekből áll, melyek alkalmas fémnek laposra nyújtott alakban valamely megfelelő magon való galván lecsapódtatása által állíttatnak elő és az azután a magról levett csőnek tengelyiráuyos összenyomása által az emelkedéseknek és mélyítéseknek ekkor végbemenő közeledése arányában erősebben kidomboríttatnak, illetve mélyíttetnek. A csőnek lapos hullámokkal bíró magon való képzése által a domborított és mélyített pontokon a fémnek csaknem egész terjedelmében egyenletes lecsapódása biztosíttatik, míg a gyűrűknek ezután következő összenyomatása és az ennek folytán létesített éles hajlítások által a csőnek szükséges hajlékonysága és az anya<; kemelyménységének oly növelése éretik el, a ruganyosságot előmozdítja. Az ily gőzfűtési csövek előállítására szolgáló eljárást a következőképen foganatosítjuk. Az a magon (1. ábra), mely lapos emelkedésekkel és azok között fekvő csekély mélyítésekkel, párhuzamos gyűrűrészletek vagy csavaralakú domborodások és szűkítések alakjában van készítve, galvanoplasztikus úton valamely fémet, pl. vörösrezet vagy nikkelt lecsapatunk, míg a képződő b cső a kívánt falvastagságot elérte. Vagy két, vagy több különböző fémekből pl. vörösrézből és nikkelből álló rétegeket váltakozva csapatunk le, melyeknek együttes vastagsága az előállítandó falvastagsággal egyenlő, a mi azon előnnyel jár, hogy oly csövet nyerünk, mely pl. a nikkelfém által ruganyosabbá és a vörösréz által szivóssá tétetik. Ha a b csapadék a gőznyomás nagyságától függő, kellő vastagsággal bír, akkor az a magot a csőből eltávolítjuk és az utóbbit egy erre alkalmas oly mechanikus készülékbe hozzuk, melyben a cső hossztengelyének irányában összenyomatik, úgy hogy az a 2. ábrában látható alakot veszi föl. Ezen készülék, pl. a mint a 2. ábra láttatja, két c sajtoló pofából állhat, melyek egyike a másik fix pofa felé eltolható. Ezen két pofa mindegyikében a csőnek egy-egy
