11162. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági tű
Megjelent J8Í)S. évi május hő 7-én. JUAGY KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 111(52. szám. I/i. OSZTÁLY. Biztonsági tű. CONGELTON OSBORN KERESKEDŐ NEW-YORKBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1897 november hó 22-ike. Mellékelt rajzokban a különféle alakban képzett biztonsági tű vau föltüntetve, melyekben azonban az elv minden esetben ugyanaz, t. i. a kettős hegyű tű a kelmével olyképen hozatik összeköttetésbe,hogy véletlenül ki ne oldódhasson és a viselő megsérülését kizárja. Az 1. ábrában föltüntetett kettős hegyű tű, mely találmányomnak egyik alakját magyarázza, körülbelül a közepén alkalmazott a tekerületet és b b karokat ábrázol: ezen karok ellenkező irányban nyúlnak el és az említett középtekerületből futnak ki. Mindkét b b kar háromszor meg van görbítve hogy az egész a szükséges rugékonysággal bírjon. Ezen c c1 és c3 görbék közül a c és c1 görbék az a tekerület fölső részével megközelítőleg ugyanazon síkban fekszenek és a c1 meghajtása a d pontig folytatódik. Ezen pont az a tekerület alsó részével megközelítőleg ugyanazon síkban fekszik, innét a meghajtás befelé nyúlva a c* haj lás közeiéig ér. Ezen két pont, t. i. a ca görbének legmélyebb pontja és a tűhegy egymással szemben áll és így az e nyíláshoz keskeny bejáratot képez. Miután a tű vége természetszerűleg rugalmas, ezen bejárat lehetővé teszi, hogy nagyobb mennyiségű kelme vétethessék föl a tű liesyes végére. v_t/ O Az f váll által ezen fölszedett kelmemennyiség megakadályoztatik abban, hogy ismét lecsúszhasson. A g váll védőül szolgál azon esetben, ha a tű viselője véletlenül a tűnek ezt a végét érintené. Lényegében a tűnek mindkét hegye egy és ugyanazon síkban fekszik az a tekerület alsó hajtásánál valamivel lejebb. Ezen készülék alkalmazásánál először az egyik hegyes vége az összefogandó ruhadarabok valamelyikével összeköttetik, a kelme egy része az e nyílásba behúzatik, a tű ellenkező vége a lehető legnagyobb fogással a ruha másik részébe bedugatik, úgy hogy itt már a természetes húzás által megfelelő kelmemennyiség jut az e nyílásba és szorosan elzáródik. A 2. ábra annyiban különbözik az előbbitől, hogy az egyik h karnak nincsenek a c c1 és c3 görbéi, hanem egyenes vonalban nyúlik az a tekerülettől az i meghajtásig, hol a tű hegye kezdődik. Ezen alakítás czéljából az egyik kar úgy szerkesztendő, hogy több kelmét fogjon föl, mint a másik; oly tulajdonság, melynél fogva ezen tű különösen kirakatok készítéséhez alkalmas. A 3. ábra ezen megerősítés alakját magyarázza j tekertilettel. A tekerületből k és l karok nyúlnak ki, melyeknek mind
