11142. lajstromszámú szabadalom • Zár fölső világítású ablakok számára
tyűvel egy merev darabot képez és ferde csúszó fülillettel bír. A b emeltyű b1 nyúlványa közvetlenül a b emeltyű tengelyére van erősítve és az f orrnak megfelelő ferde fölülettel bír. A zár csukott helyzetében a b1 nyúlvány az f orr alatt fekszik. A b' zsinór a b emeltyűnek a zárból kiálló részére van kötve. A b emeltyű alsó részén b"- csappal van ellátva, melyre a tekercsrűgóval körülcsavart e rúd van dugva. Ezen e rúd másik vége a d emeltyű nyúlványában van vezetve. Ha a b' zsinórt a nyíl irányában (12. ábra) meghúzzuk, akkor a b emeltyű b- nyúlványa az f orr alatt elcsúszik, miközben azt fölemeli és ez által a d emeltyűt c csapja körül forgatva, a zárt kinyitja. Ezen forgatás addig tart. míg a b1 nyúlvány az f orr alól el nem csúszik (10. ábra), a midőn az e rudat körülvevő rúgó mindkét emeltyűt ismét eredeti helyzetébe nyomja. Ezen esetben azonban a b1 nyúlvány az/'orr fölött csúszik (11. ábra), úgy hogy a b emeltyű nem csak forog, hanem tengelye irányában kissé föl is emelkedik. Ha azonban a b1 nyúlvány az/’orrot ismét elhagyta, akkor a 9. ábrában jelzett eredeti helyzetébe visszaesik. Minthogy a tapasztalat azt mutatta, hogy a d zárónyelvnek a h horogból való kiemelése még nem elegendő az ablak kinyitásához, mivel annak szabad mozgása gyakran a fagy vagy az ablakkeretnek megdagadása. vagy ragadós máz stb. által akadályoztatik úgy. hogy még a rúgó nyomása által működő k nyomó emeltyű sem elegendő mindig az ablak kinyitására, ezen zár még egy külön nyitó készülékkel van ellátva, mely a b' zsinór meghúzása által hozható működésbe. Ezen készülék áll az n fogaskerékből (15—18. ábra), mely az ablakhoz erősített m kengyelben van ágyazva és pedig oly távolságban, hogy midőn a d zárónyelv a ii horogból kilépett, de még a legszélső helyzetét (4. és 10. ábra) nem érte el, az n kerékbe ütközik. A zsinórnak továbbhúzása által a d emeltyű az n fogaskereket a nyíl irányában (18. ábra) forgatja és a fogaskerék a d nyelvet magával viszi, minek folytán az ablakot kinyitja. A 3—6. ábrákban egy másik ily ablaknyitó készülék van bemutatva. Ez áll az ablaktokhoz erősített i ütközőből, mely ugyanoly módon van elhelyezve, mint az előbbi készülék n fogaskereke, vagyis a U horogból kilépő d emeltyű még legszélső helyzete előtt bele ütközik és tovább mozgásánál az i ütköző ferde fölíiletén fölcsúszik, úgy hogy ez által az ablakkeret a toktól eltávozni kénytelen. (6. ábra,) Ezen berendezések egyszersmind megakadályozzák azt, hogy a d emeltyű a V zsinór teljes meghúzása után ismét visszacsapjon a h horogba, mielőtt még az ablak kinyílott volna, mivel a d emeltyű csak akkor juthat legszélső helyzetébe, ha már az ablakkeret az n fogaskereket, illetőleg az i ütközőt elhagyja. így tehát ugyanazon erő, mellyel a zsinórt húzva a zárt kinyitjuk, egyszersmint az ablak kinyitására is fordíttatik. Ha az ablakot be akarjuk csukni, akkor azt a b zsinórral fölhúzhatjuk, a midőn a d emeltyű a b emeltyűtől függetlenül mozog és a h horogba becsattan. Szabadalmi igények. 1. Zár fölső világitású ablakok számára, jellemezve a c csap körül forgó, forgatható vagy merev f orral bíró d záró emeltyű által, melyet a zárás helyzetéből a nyitás helyzetébe egy b' zsinórral mozgatható b emeltyű b1 nyúlványa mozgat, a midőn ezen b és d emeltyűk rúgó által eredeti helyzetükbe nyomatnak. | 2. Az 1. igénypontban fönntartott zár ablaknyitó készüléke, jellemezve az ablaktokhoz erősített n fogaskerék általi melybe a d zárónyelv a h horogból való kilépésénél bele ütközik és legszélső állásába csakis úgy juthat, ha az n fogaskereket kissé elforgatja, mely így nz ablakkeretet a d nyelvnél fogva magával viszi és az ablakot kinyitja. í (H rajzlap melléklettől./ FAI-LAS RÉSZVHdYTÁRSASÁr. NYOMDÁJA p T' PAPESTE ’
